Mire szolgál a házassági vagyonjogi szerződés?

Mire szolgál a házassági vagyonjogi szerződés?

2019-11-21 12:30:39

A házastársak a házasság  megkötésével nem csupán érzelmi, hanem sajátos jogi és vagyoni kapcsolatba is  lépnek egymással. Vagyoni viszonyaikat rendezhetik házassági vagyonjogi  szerződés megkötésével. Mire szolgál a házassági vagyonjogi szerződés? Mikor és  mire köthető?


A házastársi vagyonközösség alapjai

A házastársak között a házassági életközösség időtartamára házastársi vagyonközösség áll fenn. Fontos, hogy a vagyonközösség az életközösség kezdetétől áll fenn, amennyiben az élettársak utóbb házasságot kötnek. Tehát, ha a felek korábban már élettársként együtt éltek, akkor a házasságot megelőző együttélést és az azt közvetlenül követő házas időszakot ebből a szempontból egységes időszaknak kell tekinteni.

A házastársi vagyonközösség alapvető szabálya, hogy a házastársak közös vagyonába tartoznak mindazok a javak, vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a házasság fennállása alatt – akár együtt, akár külön-külön - szereztek. Így például közös vagyon a házastársak bármelyikének a munkabére, egyéb jövedelme, az életközösség alatt vásárolt ingatlantulajdona.  

A házastársi közös vagyonban negatív elemek is szerepelhetnek. A közös vagyon részét képezik egyrészt a közös vagyontárgyak terhei. Főszabályként mindkét házastársat terhelik az életközösség fennállása alatt, bármelyik házastárs által vállalt kötelezettségből eredő tartozások. Például a házasság alatt az  egyik házastárs által felvett hitelből eredő tartozás a másik házastársat is  terheli.

A házastársak különvagyonnal is rendelkezhetnek, amelybe tartozó vagyontárgyak nem részei a vagyonközösségnek. Különvagyonba tartozik például a házas félnek az életközösség kezdetekor meglévő vagyontárgya, a vagyonközösség fennállása során örökölt vagy neki ajándékozott vagyontárgy.


Mire szolgál a házassági vagyonjogi  szerződés?

A házastársak vagyoni kapcsolatát a polgári jog szabályai rendezik. Ez azonban nem zárja ki, hogy a házastársak és a házasság előtt állók vagyoni viszonyaikat maguk rendezzék, akár a törvényi rendszertől eltérően.

Házassági vagyonjogi szerződést a felek akár a házasság megkötése előtt, akár annak fennállása alatt bármikor köthetnek. A szerződés érvényességéhez szükséges, hogy közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalják.

A házassági vagyonjogi szerződés lényege, hogy a felek a házastársi vagyoni viszonyaikat a szerződésben foglaltaknak megfelelően rendezzék. A szerződés hozzásegíti a feleket ahhoz, hogy vagyoni viszonyaik egyértelműek legyenek. Így elkerülhető lehet például egy hosszú és költséges pereskedés a házasság felbontása esetén.

A szerződésben a felek eltérhetnek a törvény által adott szabályoktól, és a házastársi vagyonközösségüket másképp is szabályozhatják.

A házassági vagyonjogi szerződésekben leggyakrabban a közös vagyon – különvagyon kérdését rendezik a házastársak. Ennek keretében sokféle megállapodás köthető.

Például leszűkíthetik azon vagyontárgyak körét, amelyek a közös vagyonba tartoznak.

Ugyanakkor ennek ellenkezőjéről is rendelkezhetnek, azaz olyan vagyontárgyakat is beemelhetnek a közös vagyon körébe, amely a törvény szerint nem tartozna oda.

A felek nem csak a meglévő, hanem a jövőben megszerzendő vagyonukról is rendelkezhetnek. Például kiköthetik, hogy a vagyonközösség fennállása a felek bármelyike által gazdasági társaságban megszerzett részesedés, illetve annak hasznai és terhei a házastárs különvagyonába tartoznak.


A  házassági vagyonjogi szerződés hatása a tartozásokra

A házassági vagyonjogi szerződés hatással lehet azokra is, akikkel szemben a házastársaknak tartozásuk van vagy lesz. Például a szerződésben úgy is rendelkezhetnek a házastársak, hogy csak az egyikük által vállalt kötelezettségekért csak e házastárs felel a vagyonával. Ez sértheti az ilyen házastárssal szerződő harmadik fél érdekeit.

A harmadik személy érdekeinek védelmére szolgál az a szabály, hogy a házassági vagyonjogi szerződést harmadik személyek vonatkozásában akkor lehet figyelembe venni, ha a szerződést a házassági vagyonjogi  szerződések országos nyilvántartásába bevezették. A házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartását a Közjegyzői Kamara vezeti. A házastársak bármelyikük lakcíme szerint illetékes közjegyzőnél kérhetik a vagyonjogi szerződés megkötésének, módosításának vagy megszűnésének bejegyzését a nyilvántartásba.

Amennyiben az országos  nyilvántartásba nem került bejegyzésre a szerződés, akkor abban az esetben kell figyelembe venni a szerződést harmadik személynek is, ha a tartalmáról egyébként tudott vagy tudnia kellett. Ilyenkor a házastársak bizonyíthatják, hogy az egyikükkel szerződő fél a házassági vagyonjogi szerződést ismerte vagy ismernie kellett. Például bizonyíthatják, hogy a szerződést előzőleg a harmadik fél rendelkezésére bocsátották.

A házastársaknak arra is van lehetőségük, hogy a szerződésben visszamenőlegesen is rendezzék vagyoni viszonyaikat, akár az életközösség kezdetére visszamenően. Ilyen esetben szintén törvény védi azokat a harmadik személyeket, akik felé a házastársaknak kötelezettségük van. Ugyanis a házassági vagyonjogi szerződés, a szerződés megkötése előtt harmadik személlyel szemben keletkezett kötelezettséget e személy hátrányára visszamenőlegesen nem változtathatja meg.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

 

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu


JOGI ISMERETEK
Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet ingatlanvásárláskor?
Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet ingatlanvásárláskor?
Egy lakás, ház vásárlása mindig nagy lépés. A legtöbben hosszú évekig fizetik, hosszú kötöttséget jelent, hiszen nem cserélgetjük naponta. De nem csak a vevőnek lényeges, hogy milyen feltételekkel, milyen szerződéssel veszi meg az ingatlant. Nagy összegekről van szó, melyben sokszor egy élet munkája van benne. De egyáltalán kell ezt magyarázni, miért fontos, hogy az ingatlan adásvételnél figyelembe vegyék az érdekeit? Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet? Kinek az érdekeit képviseli az eljáró ügyvéd?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
^