Mire jogosult a haszonélvező?

Mire jogosult a haszonélvező?

2016-02-15 15:36:49

A tulajdonjogon kívül az egyik leginkább ismert és értékes jogosultság a haszonélvezeti jog. Ingatlanok kapcsán már szinte mindenki hallott a haszonélvezeti jogról, és arról, hogy e jog igen széleskörű hatalmat jelent a haszonélvező számára, amelyek még a tulajdonos lehetőségeit is jelentősen korlátozzák. Mihez van joga a haszonélvezőnek, és mihez nem?


A haszonélvezeti jog létrejötte

A legismertebb az ingatlanon fennálló haszonélvezeti jog, azonban haszonélvezet más (ingó) dolgokon is fennállhat vagy akár hasznot hajtó jogokon és követeléseken is.
A haszonélvezeti jog létrejöhet a tulajdonos és a haszonélvező közötti szerződés útján, vagy jogszabály rendelkezése alapján. Utóbbira ismert példa az örökhagyót túlélő házastárs által örökölt haszonélvezeti jog, amit özvegyi jognak is szoktak nevezni.
Amennyiben a haszonélvezeti jogot ingó dolgon alapították, akkor ehhez szükséges a dolog átadása is. Míg ingatlanon alapított haszonélvezeti jog esetén pedig az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés szükséges.     

Mik a haszonélvező jogai?

A haszonélvező igen széleskörű jogosultsággal rendelkezik. Jogosult a dolog birtoklására és használatára. Ezen kívül jogosult arra, hogy a dolgot hasznosítsa és hasznait szedje, így például az ingatlan haszonélvezője az ingatlan bérbe is adhatja. Ezek a jogok a haszonélvezőt kizárólagosan illetik meg, tehát a tulajdonos is tartózkodni köteles attól, hogy a haszonélvezőt zavarja például a dolog használatában. A haszonélvezet ideje alatt még a tulajdonos is csak akkor gyakorolhatja e jogokat, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.

A legfontosabb jog, ami viszont a haszonélvezőt nem illeti meg, az a dolog tulajdonjogával való rendelkezés. Azaz nem adhatja el a dolgot és nem terhelheti meg (pl. zálogjoggal). Nincs joga ahhoz sem, hogy magát a haszonélvezeti jogot ruházza át másra akár ingyenesen, akár ellenértékért. Viszont azt megteheti, hogy a haszonélvezeti jog gyakorlását engedi át más személynek, ellenérték fejében. Ez utóbbi esetben tehát mintegy „bérbe adja” a haszonélvezeti jogot más személynek, anélkül, hogy az véglegesen más nevére kerülhetne. Erre a haszonélvezőnek akkor van lehetősége, ha a tulajdonos azonos feltételek mellett a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt. 

A haszonélvező kötelezettségei

A haszonélvező a jogaival a rendes gazdálkodás szabályai szerint élhet. A rendes gazdálkodás tartalmára nincs általános érvényű meghatározás, mivel nagyban függ például a haszonélvezet tárgyát képező dolog jellegétől, rendeltetésétől.

A haszonélvezőt terhelik a dologgal kapcsolatos terhek és a dolog használatával járó kötelezettségek, így például a haszonélvező viseli az ingatlan berendezési és felszerelési tárgyai javításának, cseréjének költségeit, lakásfestés költségét, az ingatlannal kapcsolatos közterheket, stb. Kivételt képeznek a rendkívüli javítások és helyreállítások, amelyek nem terhelik a haszonélvezőt. Rendkívül helyreállításról például akkor beszélhetünk, ha az ingatlant olyan károsodás érte, amelynek helyreállítási költsége az ingatlanból származó jövedelemmel vagy más előnnyel nem áll arányban.

A haszonélvező a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról köteles értesíteni a tulajdonost, és köteles tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárításához vagy a kár megszüntetéséhez a szükséges intézkedéseket megtegye.

A haszonélvező köteles tűrni azt, hogy a tulajdonos a dolog használatát ellenőrizze. Ha pedig a dolgot nem rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, vagy ha a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását más módon veszélyezteti, akkor a tulajdonos felszólítására köteles biztosítékot adni. Ha ennek nem tesz eleget, akkor a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.
    
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

JOGI ISMERETEK
Milyen ügyekben járhat el önállóan a társasház?
A hazai ingatlanok jelentős része társasházi  formában működik. A társasház az ingatlan tulajdonosok sajátos közössége, de  általánosságban nincs arra joga, hogy minden ügyben önállóan eljárjon a  közösség nevében. Törvény határozza meg azon ügyek körét, amelyben a társasház önállóan  is felléphet.
adásvételi szerződés
Mi fán terem a függőben tartás ingatlan adásvételnél?
Ingatlan vásárlásakor sok esetben találkozhatunk az adásvételi szerződésben a tulajdonjog fenntartással vagy a függőben tartással. Korábbi cikkünkben már közelebbről megismerkedtünk a tulajdonjog fenntartással. Most a függőben tartás témakörét vizsgáljuk meg közelebbről.
ingatlan adásvétel
Mit jelent a tulajdonjog fenntartás ingatlan adásvételnél?
Ingatlan adásvétel során sokszor találkozhatunk két fogalommal: tulajdonjog fenntartás vagy függőben tartás. Mit jelentenek ezek és mire valók? Ebben a cikkben a tulajdonjog fenntartást járjuk körbe.
ingatlan árverése
Mi történik a bérleti szerződéssel az ingatlan árverése esetén?
A bírósági végrehajtási eljárás során nem kizárt, hogy olyan ingatlan kerül árverezésre, amelyben bérlő lakik. Ilyen esetekben felmerül, hogy az ingatlant lakottan kell-e árverezni? Mi lesz a bérleti szerződés sorsa az ingatlan árverése után?