Jogi ismeretek: hírek

Mire jogosult a haszonélvező?

2016-02-15 15:36:49

A tulajdonjogon kívül az egyik leginkább ismert és értékes jogosultság a haszonélvezeti jog. Ingatlanok kapcsán már szinte mindenki hallott a haszonélvezeti jogról, és arról, hogy e jog igen széleskörű hatalmat jelent a haszonélvező számára, amelyek még a tulajdonos lehetőségeit is jelentősen korlátozzák. Mihez van joga a haszonélvezőnek, és mihez nem?


A haszonélvezeti jog létrejötte

A legismertebb az ingatlanon fennálló haszonélvezeti jog, azonban haszonélvezet más (ingó) dolgokon is fennállhat vagy akár hasznot hajtó jogokon és követeléseken is.
A haszonélvezeti jog létrejöhet a tulajdonos és a haszonélvező közötti szerződés útján, vagy jogszabály rendelkezése alapján. Utóbbira ismert példa az örökhagyót túlélő házastárs által örökölt haszonélvezeti jog, amit özvegyi jognak is szoktak nevezni.
Amennyiben a haszonélvezeti jogot ingó dolgon alapították, akkor ehhez szükséges a dolog átadása is. Míg ingatlanon alapított haszonélvezeti jog esetén pedig az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés szükséges.     

Mik a haszonélvező jogai?

A haszonélvező igen széleskörű jogosultsággal rendelkezik. Jogosult a dolog birtoklására és használatára. Ezen kívül jogosult arra, hogy a dolgot hasznosítsa és hasznait szedje, így például az ingatlan haszonélvezője az ingatlan bérbe is adhatja. Ezek a jogok a haszonélvezőt kizárólagosan illetik meg, tehát a tulajdonos is tartózkodni köteles attól, hogy a haszonélvezőt zavarja például a dolog használatában. A haszonélvezet ideje alatt még a tulajdonos is csak akkor gyakorolhatja e jogokat, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.

A legfontosabb jog, ami viszont a haszonélvezőt nem illeti meg, az a dolog tulajdonjogával való rendelkezés. Azaz nem adhatja el a dolgot és nem terhelheti meg (pl. zálogjoggal). Nincs joga ahhoz sem, hogy magát a haszonélvezeti jogot ruházza át másra akár ingyenesen, akár ellenértékért. Viszont azt megteheti, hogy a haszonélvezeti jog gyakorlását engedi át más személynek, ellenérték fejében. Ez utóbbi esetben tehát mintegy „bérbe adja” a haszonélvezeti jogot más személynek, anélkül, hogy az véglegesen más nevére kerülhetne. Erre a haszonélvezőnek akkor van lehetősége, ha a tulajdonos azonos feltételek mellett a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt. 

A haszonélvező kötelezettségei

A haszonélvező a jogaival a rendes gazdálkodás szabályai szerint élhet. A rendes gazdálkodás tartalmára nincs általános érvényű meghatározás, mivel nagyban függ például a haszonélvezet tárgyát képező dolog jellegétől, rendeltetésétől.

A haszonélvezőt terhelik a dologgal kapcsolatos terhek és a dolog használatával járó kötelezettségek, így például a haszonélvező viseli az ingatlan berendezési és felszerelési tárgyai javításának, cseréjének költségeit, lakásfestés költségét, az ingatlannal kapcsolatos közterheket, stb. Kivételt képeznek a rendkívüli javítások és helyreállítások, amelyek nem terhelik a haszonélvezőt. Rendkívül helyreállításról például akkor beszélhetünk, ha az ingatlant olyan károsodás érte, amelynek helyreállítási költsége az ingatlanból származó jövedelemmel vagy más előnnyel nem áll arányban.

A haszonélvező a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról köteles értesíteni a tulajdonost, és köteles tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárításához vagy a kár megszüntetéséhez a szükséges intézkedéseket megtegye.

A haszonélvező köteles tűrni azt, hogy a tulajdonos a dolog használatát ellenőrizze. Ha pedig a dolgot nem rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, vagy ha a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását más módon veszélyezteti, akkor a tulajdonos felszólítására köteles biztosítékot adni. Ha ennek nem tesz eleget, akkor a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.
    
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

JOGI ISMERETEK
Építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 3. rész
Az építési telek megvásárlásába mindenképpen be kell vonnunk ügyvédet is. Neki kell ellenőriznie, hogy kik a tulajdonosok, van-e bejegyezve haszonélvezet, vagy bármilyen jog más személy nevére, mekkora a telek mérete, és miként van bejegyezve (belterület, szántó, üdülő).Van-e bármilyen jog bejegyezve a telekre (szolgalmi jog, közműátvezetés stb.), és nincs-e jelzálog vagy egyéb terhelés a tulajdoni lapon. A tulajdonjog tárgya csak forgalomképes, önálló ingatlan lehet.
okiratok fajtái
Mire figyeljünk magánokirat esetén? Az okiratok titkai 2. rész
Az okiratoknak megvannak a maga titkai. Szerencsére nem olyan nehéz megismerni ezeket, ám egy „térkép” nem árthat, ha nem akarunk eltévedni. A „térkép” első felét itt találod. Most pedig a magánokirat titkaiba pillanthatsz be. Mi lehet magánokirat? Mire kell figyelni a magánokiratoknál?
Építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 2. rész
Ahhoz, hogy felelős és főleg az építtetőnek megfelelő döntést lehessen hozni, tisztában kell lenni néhány alapvető fogalommal. Elsőnek nézzük meg milyen építési övezetek vannak, hiszen ez dönti el, hogy milyen célra lehet építeni az adott telken.
Eladó építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 1. rész
Mielőtt belevágnánk életünk nagy projektjébe, el kell dönteni, hogy mit szeretnénk építeni és ehhez milyen szempontok szerint vásároljuk meg az építési telkünket melyre az otthonunkat fel szeretnénk építeni.