Mikor perelhető külföldi személy Magyarországon? A kereskedelmi életben és egyéb vagyoni viszonyokban is előfordul, hogy olyan személyek, cégek kerülnek egymással kapcsolatba, akik különböző országokból származnak. Ha e viszonyokkal kapcsolatban jogvita

Mikor perelhető külföldi személy Magyarországon? A kereskedelmi életben és egyéb vagyoni viszonyokban is előfordul, hogy olyan személyek, cégek kerülnek egymással kapcsolatba, akik különböző országokból származnak. Ha e viszonyokkal kapcsolatban jogvita

2018-02-08 11:56:49

A kereskedelmi életben és egyéb vagyoni viszonyokban is előfordul, hogy olyan személyek, cégek kerülnek egymással kapcsolatba, akik különböző országokból származnak. Ha e viszonyokkal kapcsolatban jogvita alakul ki, felmerülhet a kérdés, hogy a külföldi érintett ellen hol kell pert indítani. Lehet-e perelni a külföldi érintettet Magyarországon?   



A joghatóság

A joghatóság szabályai mondják meg, hogy egy adott állam bírósága vagy más hatósága eljárhat-e az adott ügyben, ha az ügy külföldi vonatkozást tartalmaz. A magyar bíróságok joghatóságát az Európai Unió országai tekintetében a vonatkozó EU rendelet (az ún. Brüsszel I. rendelet) határozza meg a legtöbb ügyben, amellyel összhangban a nemzetközi magánjogról szóló törvény szabályozza e viszonyokat belföldön.

A joghatóság legáltalánosabb szabálya szerint valamely tagállamban lakóhellyel, székhellyel rendelkező személy, állampolgárságára való tekintet nélkül, az adott tagállam bíróságai előtt perelhető. Az alapvető szabály szerint tehát mindenkit a lakóhelye, székhelye szerinti állam bírósága előtt lehet perelni.

Perindítás külföldi ellen Magyarországon


Az általános szabály szerint a külföldit a lakóhelye/székhelye szerinti államban kell perelni. Azonban a szabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy bizonyos esetekben a külföldi lakóhelyű természetes személy (azaz ember) vagy külföldi székhelyű jogi személy (például cég) ellen Magyarországon is lehessen pert indítani. Nézzünk néhány fontosabb példát erre.

A magyar bíróság joghatósága kiterjed az olyan vagyonjogi szerződéssel kapcsolatos jogvitára, ahol a teljesítés helye belföldön van. Ilyen eset, ha a felek a szerződésben a teljesítés helyeként belföldi helyet kötöttek ki. Szintén eljárhat a magyar bíróság, ha az ingó dolgot belföldre szállították, vagy a szolgáltatást belföldön nyújtották.

Kártérítés esetén eljárhat a magyar bíróság, ha a kár belföldön következett be.  Külföldi székhelyű vállalkozás elleni perben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a vállalkozás belföldön fiókteleppel vagy képviselettel rendelkezik, és a jogvita utóbbi tevékenységével kapcsolatos.

Vannak olyan esetek, amikor a magyar bíróságok joghatóságát a törvény kizárja. Így például nem magyar állampolgár örökhagyó külföldi hagyatékát érintő ügyben, vagy külföldön kiállított okirat vagy értékpapír megsemmisítésére irányuló eljárásban nem járhat el magyar bíróság.


Joghatósági megállapodás

Az érintett feleknek vagyonjogi ügyekben lehetőségük van arra, hogy előre meghatározzák, hogy a jövőbeli jogvitájuk esetére melyik állam bíróságának vetik alá magukat. Ha a felek meghatározott vagyoni viszonyukból eredő vitára a magyar bíróságok joghatóságában állapodtak meg, akkor az érintettek Magyarországon perelhetik egymást. Nem lehet érvényesen kikötni azonban a magyar bíróság joghatóságát olyan ügyekben, amelyeknél a magyar bíróság joghatósága kizárt. Szintúgy nem lehet más állam bíróságának illetékességét kikötni, ha az ügyre a magyar bíróság kizárólagos joghatósággal rendelkezik (például belföldön kiállított okirat megsemmisítésére irányuló eljárás).

 

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

 

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu

JOGI ISMERETEK
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén
Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén
Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy peres eljárás mellőzésével miként üríthető ki az önkényesen elfoglalt lakás. Az Alkotmánybíróság egy közelmúltban hozott határozata következtében 2023. szeptemberétől változások történtek az önkényes lakásfoglalók esetén. Melyek az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének új szabályai?