Mi az, amit még a végrehajtó sem vihet el?

Mi az, amit még a végrehajtó sem vihet el?

2021-02-26 11:46:35

Az adósságnak  senki sem örül, sem az, akinek tartoznak, sem az, aki tartozik. Mi történik, ha  az adós nem tudja rendezni a tartozását? A végrehajtó mindent elvihet a bírósági végrehajtás során? Van, ami még ilyen esetben is tabu? Mi az, amit még  a végrehajtó sem vihet el?

 


Hogyan kerülhet sor bírósági végrehajtásra?

A tartozások jogi úton történő behajtásának megvan a menete. Erre legtöbb esetben bírósági végrehajtási eljárásban kerül sor. A végrehajtás részletes szabályait külön törvény rendezi. A jogszabály rendezi az eljárás menetét, hogyan és mi alapján kerülhet rá sor. A szabályok arra is kitérnek, hogy milyen módon történhet a végrehajtás, milyen vagyontárgyak vonhatók bírósági végrehajtás alá, vagyis mit foglalhat le, mit vihet el a végrehajtó.

Bírósági végrehajtásra csak akkor kerülhet sor, ha van olyan végrehajtható határozat, mely az adóst kötelezi, és a határozatban a teljesítésre megállapított határidő alatt a teljesítés nem történt meg. Ilyen végrehajtható határozat például egy jogerős ítélet vagy egy közjegyző által kibocsátott és jogerőssé vált fizetési  meghagyás.

A végrehajtható határozat alapján kerülhet sor a végrehajtás elrendelésére. Ekkor lép be a képbe a bírósági végrehajtó, aki majd ténylegesen lefolytatja a végrehajtást.


A végrehajtó kezét is köti a törvény

Bár a megfelelő információk hiányában úgy tűnhet, hogy a bírósági végrehajtó „élet és halál ura”, azaz bármit megtehet a végrehajtás során, ez bizony nincs így. A végrehajtó eljárását a bírósági végrehajtásról  szóló törvény szabályozza.

A végrehajtás igen nehéz élethelyzet az adós számára, mely érzelmileg is nagyon megterhelő. Ugyanakkor a végrehajtást kérő helyzete sem mindig könnyű, hiszen ő úgy gondolja, hogy már meg kellett volna kapnia, ami neki jár. Egy biztos, a két fél érdekei ellentétesek. A hitelező minél többet és minél gyorsabban szeretne megkapni, míg az adós azt szeretné, hogy a végrehajtó minél kevesebbet és minél lassabban „vegyen el tőle”. Éppen ezért fontos, hogy a végrehajtás menetét a törvény részletesen szabályozza. Meghatározza, hogy mikor, mit és hogyan tehet vagy nem tehet meg a végrehajtó.


Milyen vagyontárgyak foglalhatók le a végrehajtás során?

A végrehajtás során sok szabályt kell betartani. Most abba tekintünk bele, hogy milyen vagyontárgyakat, ingóságokat foglalhat le a végrehajtó?

A lefoglalás következménye, hogy a lefoglalt vagyontárgyakat a végrehajtás során értékesítik, és az így befolyó összeg a fennálló tartozásra megy majd.

A fő szabály, hogy lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagy olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van.

Nem lehet lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagyontárgyat, ha a rajta levő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az nincs az adós tulajdonában.

A lényeg, hogy ami az adós lakásában van, és nem egyértelmű, hogy az valaki más tulajdona, az bizony lefoglalható. Természetesen arra van mód, hogy a valódi tulajdonos lépéseket tegyen annak érdekében, hogy a lefoglalt tárgyat a részére kiadják.


Miről dönthet a végrehajtó?

Ha több lefoglalható tárgy is van az adós birtokában, tulajdonában, akkor a végrehajtó döntheti el, hogy milyen sorrendben történjen a foglalás.

A végrehajtó a foglalást addig folytatja, amíg a követelés nincs teljesen fedezve. A követelés megtérülése során nem csupán a tőke követelés és annak kamatait veszik figyelembe. A behajtással kapcsolatban felmerült költségeket is az adósnak kell majd kifizetnie, bár azt a végrehajtást kérő előlegezi meg.


Mi az, amit biztosan nem vihet el a végrehajtó?

Vannak olyan vagyontárgyak, amit fő szabály szerint még az adós beleegyezésével sem foglalhat le a végrehajtó. Ezeket a vagyontárgyakat a törvény mentesíti a végrehajtás alól.

A végrehajtási törvény pontosan felsorolja a végrehajtás alól mentesített vagyontárgyakat.

Mentes a végrehajtás alól például:

-        Az olyan eszköz, amely nélkül az adós foglalkozásának gyakorlása lehetetlenné válik. Lehet ez egy nélkülözhetetlen szerszám, műszer, technikai, katonai és egyéb felszerelési tárgy, egyenruha, önvédelmi fegyver. Szállítóeszköz is lehet, de a gépjármű nem tartozik ebbe a körbe, arra a kivétel nem vonatkozik.

-        A rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszköz sem vehető el. mint például a tankönyv, tanszer, hangszer.

-        A ruházat egy része is mindenképpen marad. Ez azonban nem korlátlan. Egyrészt szükségesnek kell lennie, így a nercbunda bizony lefoglalható. Másrészt mennyiségi korlát is van. A törvény szerint, ami mindenképpen maradhat, az 3 felsőruha, 1 télikabát, 1 felöltő, 3 pár cipő.

-        A szükséges ágynemű sem vihető el, ami a törvény szerint személyenként 1 készlet a hozzávaló 2 huzattal.

-        A szükséges bútorok is tilalom alatt állnak, de nem korlátlanul. Legfeljebb 3 asztal és 3 szekrény, személyenként 1 ágy és 1 szék maradhat.

-        Maradnak a szükséges fűtő- és világító eszközök is.

-        A konyha sem maradhat teljesen üresen. A háztartáshoz nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelés, továbbá 1 hűtőgép vagy fagyasztószekrény és 1 mosógép is mentes a végrehajtás alól.

-        A gyerekjátékok is maradhatnak.

A fenti felsorolás nem teljeskörű, a pontos szabályokat a törvényben találhatod meg.

A végrehajtó törvénysértő intézkedése vagy mulasztása ellen végrehajtási kifogás formájában lehet jogorvoslattal élni.


A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.


ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén

www.erthetojog.hu

További hírekért, érdekességekért, kiadványokért látogasd meg az erthetojog.hu oldalt.

Hasznos tippekért, tanácsokért kövess bennünket itt is:

Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest, YouTube

Ha tetszik az ÉRTHETŐ JOG, örömmel vesszük, ha ezt megosztod velünk.

JOGI ISMERETEK
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Telekszomszédok viszonylag gyakran ütköznek olyan problémába, hogy az egyik telken álló épület egy része átlóg a szomszédos telekre. Mi a túlépítés? Mit érdemes tudni a szabályairól? Milyen lehetősége van túlépítés esetén a szomszédos ingatlan tulajdonosának?