Magyar
Az adósságnak senki sem örül, sem az, akinek tartoznak, sem az, aki tartozik. Mi történik, ha az adós nem tudja rendezni a tartozását? A végrehajtó mindent elvihet a bírósági végrehajtás során? Van, ami még ilyen esetben is tabu? Mi az, amit még a végrehajtó sem vihet el?
Hogyan kerülhet sor bírósági végrehajtásra?
A tartozások jogi úton történő behajtásának megvan a menete. Erre legtöbb esetben bírósági végrehajtási eljárásban kerül sor. A végrehajtás részletes szabályait külön törvény rendezi. A jogszabály rendezi az eljárás menetét, hogyan és mi alapján kerülhet rá sor. A szabályok arra is kitérnek, hogy milyen módon történhet a végrehajtás, milyen vagyontárgyak vonhatók bírósági végrehajtás alá, vagyis mit foglalhat le, mit vihet el a végrehajtó.
Bírósági végrehajtásra csak akkor kerülhet sor, ha van olyan végrehajtható határozat, mely az adóst kötelezi, és a határozatban a teljesítésre megállapított határidő alatt a teljesítés nem történt meg. Ilyen végrehajtható határozat például egy jogerős ítélet vagy egy közjegyző által kibocsátott és jogerőssé vált fizetési meghagyás.
A végrehajtható határozat alapján kerülhet sor a végrehajtás elrendelésére. Ekkor lép be a képbe a bírósági végrehajtó, aki majd ténylegesen lefolytatja a végrehajtást.
A végrehajtó kezét is köti a törvény
Bár a megfelelő információk hiányában úgy tűnhet, hogy a bírósági végrehajtó „élet és halál ura”, azaz bármit megtehet a végrehajtás során, ez bizony nincs így. A végrehajtó eljárását a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályozza.
A végrehajtás igen nehéz élethelyzet az adós számára, mely érzelmileg is nagyon megterhelő. Ugyanakkor a végrehajtást kérő helyzete sem mindig könnyű, hiszen ő úgy gondolja, hogy már meg kellett volna kapnia, ami neki jár. Egy biztos, a két fél érdekei ellentétesek. A hitelező minél többet és minél gyorsabban szeretne megkapni, míg az adós azt szeretné, hogy a végrehajtó minél kevesebbet és minél lassabban „vegyen el tőle”. Éppen ezért fontos, hogy a végrehajtás menetét a törvény részletesen szabályozza. Meghatározza, hogy mikor, mit és hogyan tehet vagy nem tehet meg a végrehajtó.
Milyen vagyontárgyak foglalhatók le a végrehajtás során?
A végrehajtás során sok szabályt kell betartani. Most abba tekintünk bele, hogy milyen vagyontárgyakat, ingóságokat foglalhat le a végrehajtó?
A lefoglalás következménye, hogy a lefoglalt vagyontárgyakat a végrehajtás során értékesítik, és az így befolyó összeg a fennálló tartozásra megy majd.
A fő szabály, hogy lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagy olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van.
Nem lehet lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagyontárgyat, ha a rajta levő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az nincs az adós tulajdonában.
A lényeg, hogy ami az adós lakásában van, és nem egyértelmű, hogy az valaki más tulajdona, az bizony lefoglalható. Természetesen arra van mód, hogy a valódi tulajdonos lépéseket tegyen annak érdekében, hogy a lefoglalt tárgyat a részére kiadják.
Miről dönthet a végrehajtó?
Ha több lefoglalható tárgy is van az adós birtokában, tulajdonában, akkor a végrehajtó döntheti el, hogy milyen sorrendben történjen a foglalás.
A végrehajtó a foglalást addig folytatja, amíg a követelés nincs teljesen fedezve. A követelés megtérülése során nem csupán a tőke követelés és annak kamatait veszik figyelembe. A behajtással kapcsolatban felmerült költségeket is az adósnak kell majd kifizetnie, bár azt a végrehajtást kérő előlegezi meg.
Mi az, amit biztosan nem vihet el a végrehajtó?
Vannak olyan vagyontárgyak, amit fő szabály szerint még az adós beleegyezésével sem foglalhat le a végrehajtó. Ezeket a vagyontárgyakat a törvény mentesíti a végrehajtás alól.
A végrehajtási törvény pontosan felsorolja a végrehajtás alól mentesített vagyontárgyakat.
Mentes a végrehajtás alól például:
- Az olyan eszköz, amely nélkül az adós foglalkozásának gyakorlása lehetetlenné válik. Lehet ez egy nélkülözhetetlen szerszám, műszer, technikai, katonai és egyéb felszerelési tárgy, egyenruha, önvédelmi fegyver. Szállítóeszköz is lehet, de a gépjármű nem tartozik ebbe a körbe, arra a kivétel nem vonatkozik.
- A rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszköz sem vehető el. mint például a tankönyv, tanszer, hangszer.
- A ruházat egy része is mindenképpen marad. Ez azonban nem korlátlan. Egyrészt szükségesnek kell lennie, így a nercbunda bizony lefoglalható. Másrészt mennyiségi korlát is van. A törvény szerint, ami mindenképpen maradhat, az 3 felsőruha, 1 télikabát, 1 felöltő, 3 pár cipő.
- A szükséges ágynemű sem vihető el, ami a törvény szerint személyenként 1 készlet a hozzávaló 2 huzattal.
- A szükséges bútorok is tilalom alatt állnak, de nem korlátlanul. Legfeljebb 3 asztal és 3 szekrény, személyenként 1 ágy és 1 szék maradhat.
- Maradnak a szükséges fűtő- és világító eszközök is.
- A konyha sem maradhat teljesen üresen. A háztartáshoz nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelés, továbbá 1 hűtőgép vagy fagyasztószekrény és 1 mosógép is mentes a végrehajtás alól.
- A gyerekjátékok is maradhatnak.
A fenti felsorolás nem teljeskörű, a pontos szabályokat a törvényben találhatod meg.
A végrehajtó törvénysértő intézkedése vagy mulasztása ellen végrehajtási kifogás formájában lehet jogorvoslattal élni.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
- - - - - - - -
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
További hírekért, érdekességekért, kiadványokért látogasd meg az erthetojog.hu oldalt.
Hasznos tippekért, tanácsokért kövess bennünket itt is:
Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest, YouTube
Ha tetszik az ÉRTHETŐ JOG, örömmel vesszük, ha ezt megosztod velünk.
