Mi a ráépítés, és mit érdemes tudni erről?

Mi a ráépítés, és mit érdemes tudni erről?

2020-06-25 14:43:57

Ráépítésről akkor beszélünk,  ha valaki egy másik személy tulajdonában álló földre saját anyagával építkezik anélkül, hogy erre egyébként jogosult lenne. A ráépítés bizonyos esetekben a  ráépítő számára tulajdonjog megszerzését is eredményezheti. Mikor, mitől függ  ez? Mit érdemes tudni a ráépítésről?


Felek  közötti megállapodás a ráépítésről

Ráépítés esetén a felek megállapodásban rendezhetik a tulajdonviszonyokat. Ha az építkező és a földtulajdonos között nem jön létre megállapodás, akkor a Polgári Törvénykönyv előírásait kell figyelembe venni. Ilyen esetben lényeges körülmény lesz, hogy a ráépítő jóhiszemű vagy rosszhiszemű volt-e.

 

A ráépítő jóhiszeműsége vagy rosszhiszeműsége

A ráépítő jóhiszemű volt, ha úgy épít az idegen telekre, hogy nem tudja, és a körülmények alapján nem is kellene tudnia, hogy az építésre nincs joga. Nem feltétele a jóhiszeműségnek, hogy a földet a ráépítő a sajátjának higgye. Jóhiszeműnek minősül a ráépítő akkor is, ha például a föld tulajdonosának viselkedése alapján úgy gondolhatta, hogy a ráépítést a tulajdonos nem ellenzi.

Rosszhiszemű ráépítésről beszélünk, ha a ráépítő az építkezés megkezdése előtt tudott arról, hogy az idegen földre nem jogosult építkezni. Akkor is rosszhiszeműnek minősül a ráépítő, ha a körülmények alapján tudnia kellett volna, hogy jogszerűen nem építkezhet a telekre.


A jóhiszemű ráépítés következménye

Abban az esetben, ha a ráépítő jóhiszemű volt, a föld tulajdonosa szerzi meg a ráépített épület tulajdonjogát. Ennek feltétele, hogy a ráépített épület értéke a föld értékét ne érje el, vagy azt lényegesen ne haladja meg. Ugyanakkor a földtulajdonos köteles megtéríteni az építkezőnek a ráépítéssel szerzett gazdagodást. A gazdagodás mértéke a föld értéknövekedésének felel meg. Ebben a tekintetben nem a felépítésre szánt összeg az irányadó, hanem az, amennyivel az építkezés folytán ténylegesen növekedett a föld értéke.

 

Jóhiszemű ráépítés esetén arra is sor kerülhet, hogy a ráépítő szerez tulajdonjogot. A jóhiszemű ráépítő akkor szerzi meg a föld vagy a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a föld vagy földrészlet értékét lényegesen meghaladja.

A földtulajdonos kérésére a jóhiszemű ráépítő tulajdonszerzésére úgy is sor kerülhet, hogy csak az épület kerül a ráépítő tulajdonába. A bíróság a földtulajdonos kifejezett kérelemére dönthet úgy is, hogy a földterület marad az addigi tulajdonosé, és a ráépítő csak az épület tulajdonjogát kapja meg. Ilyenkor viszont a ráépítőt a földre használati jog illeti meg.

A jóhiszemű ráépítés következményei akkor is élnek, ha a földtulajdonos a ráépítés ellen tiltakozott ugyan, de ezt már olyan időben tette, amikor a ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása aránytalan károsodást okozott volna.


A rosszhiszemű ráépítés következménye

Ha a ráépítő rosszhiszemű volt, akkor a földtulajdonos kérheti, hogy az építkezés folytán létesült épület az ő tulajdonába kerüljön. Ilyen esetben a földtulajdonos az épület tulajdonjogára akkor is igényt tarthat, ha az épület értéke a föld értékét lényegesen meghaladja.

A földtulajdonos rosszhiszemű ráépítés esetén az épület lebontását is követelheti. A bontás és a ráépítést megelőző állapot helyreállításának költségei ilyenkor a ráépítőt terhelik.

A föld tulajdonosa dönthet úgy is, hogy azt követeli a ráépítőtől, hogy a földet vagy a beépített részt vásárolja meg tőle. Az egész földterület megvásárlását csak akkor kérheti a tulajdonos, ha a ráépítés következtében a föld fennmaradó része használhatatlanná vált, vagy a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy jóval költségesebbé vált.

A rosszhiszemű ráépítéssel megegyező következmények lépnek életbe akkor is, ha a tulajdonos az építkezés ellen olyan időben tiltakozott, amikor az eredeti állapot helyreállítása a ráépítőnek aránytalan károsodást még nem okozott volna.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

 

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu

Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest


JOGI ISMERETEK
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Telekszomszédok viszonylag gyakran ütköznek olyan problémába, hogy az egyik telken álló épület egy része átlóg a szomszédos telekre. Mi a túlépítés? Mit érdemes tudni a szabályairól? Milyen lehetősége van túlépítés esetén a szomszédos ingatlan tulajdonosának?