Jogi ismeretek: hírek

Mi a ráépítés, és mit érdemes tudni erről?

2020-06-25 14:43:57

Ráépítésről akkor beszélünk,  ha valaki egy másik személy tulajdonában álló földre saját anyagával építkezik anélkül, hogy erre egyébként jogosult lenne. A ráépítés bizonyos esetekben a  ráépítő számára tulajdonjog megszerzését is eredményezheti. Mikor, mitől függ  ez? Mit érdemes tudni a ráépítésről?


Felek  közötti megállapodás a ráépítésről

Ráépítés esetén a felek megállapodásban rendezhetik a tulajdonviszonyokat. Ha az építkező és a földtulajdonos között nem jön létre megállapodás, akkor a Polgári Törvénykönyv előírásait kell figyelembe venni. Ilyen esetben lényeges körülmény lesz, hogy a ráépítő jóhiszemű vagy rosszhiszemű volt-e.

 

A ráépítő jóhiszeműsége vagy rosszhiszeműsége

A ráépítő jóhiszemű volt, ha úgy épít az idegen telekre, hogy nem tudja, és a körülmények alapján nem is kellene tudnia, hogy az építésre nincs joga. Nem feltétele a jóhiszeműségnek, hogy a földet a ráépítő a sajátjának higgye. Jóhiszeműnek minősül a ráépítő akkor is, ha például a föld tulajdonosának viselkedése alapján úgy gondolhatta, hogy a ráépítést a tulajdonos nem ellenzi.

Rosszhiszemű ráépítésről beszélünk, ha a ráépítő az építkezés megkezdése előtt tudott arról, hogy az idegen földre nem jogosult építkezni. Akkor is rosszhiszeműnek minősül a ráépítő, ha a körülmények alapján tudnia kellett volna, hogy jogszerűen nem építkezhet a telekre.


A jóhiszemű ráépítés következménye

Abban az esetben, ha a ráépítő jóhiszemű volt, a föld tulajdonosa szerzi meg a ráépített épület tulajdonjogát. Ennek feltétele, hogy a ráépített épület értéke a föld értékét ne érje el, vagy azt lényegesen ne haladja meg. Ugyanakkor a földtulajdonos köteles megtéríteni az építkezőnek a ráépítéssel szerzett gazdagodást. A gazdagodás mértéke a föld értéknövekedésének felel meg. Ebben a tekintetben nem a felépítésre szánt összeg az irányadó, hanem az, amennyivel az építkezés folytán ténylegesen növekedett a föld értéke.

 

Jóhiszemű ráépítés esetén arra is sor kerülhet, hogy a ráépítő szerez tulajdonjogot. A jóhiszemű ráépítő akkor szerzi meg a föld vagy a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a föld vagy földrészlet értékét lényegesen meghaladja.

A földtulajdonos kérésére a jóhiszemű ráépítő tulajdonszerzésére úgy is sor kerülhet, hogy csak az épület kerül a ráépítő tulajdonába. A bíróság a földtulajdonos kifejezett kérelemére dönthet úgy is, hogy a földterület marad az addigi tulajdonosé, és a ráépítő csak az épület tulajdonjogát kapja meg. Ilyenkor viszont a ráépítőt a földre használati jog illeti meg.

A jóhiszemű ráépítés következményei akkor is élnek, ha a földtulajdonos a ráépítés ellen tiltakozott ugyan, de ezt már olyan időben tette, amikor a ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása aránytalan károsodást okozott volna.


A rosszhiszemű ráépítés következménye

Ha a ráépítő rosszhiszemű volt, akkor a földtulajdonos kérheti, hogy az építkezés folytán létesült épület az ő tulajdonába kerüljön. Ilyen esetben a földtulajdonos az épület tulajdonjogára akkor is igényt tarthat, ha az épület értéke a föld értékét lényegesen meghaladja.

A földtulajdonos rosszhiszemű ráépítés esetén az épület lebontását is követelheti. A bontás és a ráépítést megelőző állapot helyreállításának költségei ilyenkor a ráépítőt terhelik.

A föld tulajdonosa dönthet úgy is, hogy azt követeli a ráépítőtől, hogy a földet vagy a beépített részt vásárolja meg tőle. Az egész földterület megvásárlását csak akkor kérheti a tulajdonos, ha a ráépítés következtében a föld fennmaradó része használhatatlanná vált, vagy a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy jóval költségesebbé vált.

A rosszhiszemű ráépítéssel megegyező következmények lépnek életbe akkor is, ha a tulajdonos az építkezés ellen olyan időben tiltakozott, amikor az eredeti állapot helyreállítása a ráépítőnek aránytalan károsodást még nem okozott volna.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

 

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu

Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest


JOGI ISMERETEK
Építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 3. rész
Az építési telek megvásárlásába mindenképpen be kell vonnunk ügyvédet is. Neki kell ellenőriznie, hogy kik a tulajdonosok, van-e bejegyezve haszonélvezet, vagy bármilyen jog más személy nevére, mekkora a telek mérete, és miként van bejegyezve (belterület, szántó, üdülő).Van-e bármilyen jog bejegyezve a telekre (szolgalmi jog, közműátvezetés stb.), és nincs-e jelzálog vagy egyéb terhelés a tulajdoni lapon. A tulajdonjog tárgya csak forgalomképes, önálló ingatlan lehet.
okiratok fajtái
Mire figyeljünk magánokirat esetén? Az okiratok titkai 2. rész
Az okiratoknak megvannak a maga titkai. Szerencsére nem olyan nehéz megismerni ezeket, ám egy „térkép” nem árthat, ha nem akarunk eltévedni. A „térkép” első felét itt találod. Most pedig a magánokirat titkaiba pillanthatsz be. Mi lehet magánokirat? Mire kell figyelni a magánokiratoknál?
Építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 2. rész
Ahhoz, hogy felelős és főleg az építtetőnek megfelelő döntést lehessen hozni, tisztában kell lenni néhány alapvető fogalommal. Elsőnek nézzük meg milyen építési övezetek vannak, hiszen ez dönti el, hogy milyen célra lehet építeni az adott telken.
Eladó építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 1. rész
Mielőtt belevágnánk életünk nagy projektjébe, el kell dönteni, hogy mit szeretnénk építeni és ehhez milyen szempontok szerint vásároljuk meg az építési telkünket melyre az otthonunkat fel szeretnénk építeni.