Meddig terjed a haszonélvezeti jog?

Meddig terjed a haszonélvezeti jog?

2021-08-17 11:35:04

A haszonélvezeti jog közismerten  erős jogosultság, amely sok tekintetben a tulajdonoshoz hasonló helyzetbe hozza  a haszonélvezőt. Azonban a haszonélvezet sem korlátlan. A haszonélvező  nem tehet meg bármit. Melyek a haszonélvezeti jog legfontosabb korlátai?


A haszonélvezeti  jog tartalma

A haszonélvezeti jog legalapvetőbb tartalma, hogy a haszonélvező jogosult a más tulajdonában álló dolog birtoklására, használatára, hasznosítására és hasznainak szedésére. A haszonélvező tehát jogosult például arra, hogy a dolgot maga használja, de másnak is átengedheti a használatot akár ingyen, akár ellenérték fejében. Ezek a jogok általában a tulajdonost illetik meg, de haszonélvezet fennállása esetén e jogokat csak kivételes esetben gyakorolhatja, mert azok a haszonélvezőt illetik meg.

A haszonélvezeti jog nem szűnik meg akkor sem, ha a dolog tulajdonosa más személy lesz. A tulajdonosváltás esetén a haszonélvező joga változatlanul fennmarad.

A haszonélvezet rendszerint dolgokon áll fenn, gyakran ingatlanon, de nem kizárt, hogy ilyen jogot valamely jogosultságon vagy követelésen alapítsanak.


A dologgal való rendelkezés joga

A haszonélvezőt számos olyan jogosultság megilleti, amely haszonélvezet hiányában a tulajdonost illetné. Egy fontos jogosultság azonban a tulajdonosnál marad, ez pedig a dolog feletti rendelkezés joga.

A rendelkezési jog alatt elsősorban azt kell érteni, hogy a haszonélvezettel terhelt dolog tulajdonjoga felett továbbra is a tulajdonos rendelkezik. A tulajdonos a haszonélvezettel terhelt dolog tulajdonjogát más személyre átruházhatja (pl. eladhatja, elajándékozhatja, elcserélheti), amelyhez a haszonélvező hozzájárulása nem szükséges.

A tulajdonos jogosult arra is, hogy a dolgot a haszonélvezeti jogon felül is megterhelje a haszonélvező engedélye nélkül, például jelzálogjogot alapítson a dolgon. Azonban a haszonélvezet alapítását követően a dologra alapított további terhek rendszerint a haszonélvezeti jog fennállását már nem befolyásolják. Így például, ha a jelzálogjog jogosult által kezdeményezett végrehajtási eljárásban az ingatlant árverezik, akkor a jelzálogjogot megelőzően bejegyzett haszonélvezeti joggal terhelten kell árverezni az ingatlant. Tehát a haszonélvezet fenn fog maradni. Kivételt képez például, ha a haszonélvező is adóstárs volt a jelzálogjoggal biztosított kölcsönszerződésben vagy egyébként vállalta, hogy árverés esetén a haszonélvezete törlésre kerül.


A haszonélvezeti jog időbeli korlátai

Amennyiben a haszonélvezeti jog természetes személyt (azaz embert) illet meg, akkor legfeljebb az illető haláláig állhat fenn. A haszonélvezeti jog a jogosult halálával megszűnik, az nem örökölhető.

A haszonélvezeti jog alapítható határozott időre is, amely esetben a határozott idő leteltével a jog megszűnik. Jogi személy (pl. cég, civil szervezet) részére alapított haszonélvezeti jog időtartamának törvényi korlátja, hogy legfeljebb 50 évre szólhat.


A haszonélvezet joga nem ruházható át

A haszonélvezeti jog más személyre nem ruházható át. Tehát a haszonélvező nem adhatja el vagy ajándékozhatja el a haszonélvezeti jogát.

A haszonélvezőnek viszont joga van arra, hogy a haszonélvezeti jog részét képező birtoklás, használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását más személynek átengedje, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében. Ha a haszonélvező e jogok gyakorlását ellenérték fejében harmadik személynek engedné át, ezt akkor teheti meg, ha a tulajdonos azonos feltételek mellett nem tart igényt a birtoklásra, használatra, illetve a hasznok szedésére. Tehát a tulajdonos ebben az esetben a harmadik személyt megelőzheti e jogok gyakorlásában.


Megilleti-e a haszonélvezőt a haszonélvezet  tárgyának gyarapodása?

A haszonélvezet terjedelme szempontjából a keletkezésének időpontja az irányadó. Arra terjed ki, ami a haszonélvezet létrejöttekor megvolt. Felmerül a kérdés, hogy amennyiben a dolog később gyarapodik, akkor a haszonélvezet kiterjed-e erre gyarapodásra is?

Fő szabály szerint, ha a haszonélvezet tárgya a keletkezést követően gyarapszik, akkor a növekményre nem terjed ki a haszonélvezet. Ha például a haszonélvezettel terhelt ingatlanra ráépítenek vagy azt bővítik, a haszonélvezeti jog nem fog automatikusan kiterjedni a ráépítéssel, bővítéssel érintett ingatlanrészre és tulajdoni hányadra. Természetesen az érintettek ettől eltérően is megállapodhatnak.

Kiterjed viszont a haszonélvezeti jog arra a növekményre, amellyel a dolog a rendes gazdálkodás körében való hasznosítása folytán gyarapszik. Erre példa lehet, hogy a haszonélvezeti jog kiterjed a föld hasznosítása körében termelt növényekre és terményre. Ugyanakkor nem terjed ki a földön utóbb felépített épületre, mivel az nem a föld rendes gazdálkodással való hasznosításából ered. 

 

A birtoklás és használat korlátai

A haszonélvezőnek a dolog birtoklására, használatára, hasznosítására vonatkozó jogai sem korlátlanok. A haszonélvező a jogait a rendes gazdálkodás szabályai szerint gyakorolhatja. A dolgot csak a rendeltetésének megfelelően használhatja. Nem jogosult a dolgot rongálni vagy a rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatni.

A dolog rendeltetésének megváltoztatásához, átalakításához rendszerint a tulajdonos hozzájárulása szükséges. Kivételt képez, ha a dolog gazdasági rendeltetésének fenntartása vagy eredeti formájában hagyása a rendes gazdálkodás követelményeivel ellentétes lenne.

Ha a haszonélvező a dolgot nem a rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, illetve, ha rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatja, akkor a tulajdonos a haszonélvezőtől biztosítékot követelhet, ha a tiltakozása nem vezetett eredményre. Biztosítékot követelhet a tulajdonos akkor is, ha a haszonélvező a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyéb módon veszélyezteti. Ha a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvező jogainak gyakorlását a biztosíték adásáig felfüggesztheti.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

 

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu

Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest


JOGI ISMERETEK
Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet ingatlanvásárláskor?
Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet ingatlanvásárláskor?
Egy lakás, ház vásárlása mindig nagy lépés. A legtöbben hosszú évekig fizetik, hosszú kötöttséget jelent, hiszen nem cserélgetjük naponta. De nem csak a vevőnek lényeges, hogy milyen feltételekkel, milyen szerződéssel veszi meg az ingatlant. Nagy összegekről van szó, melyben sokszor egy élet munkája van benne. De egyáltalán kell ezt magyarázni, miért fontos, hogy az ingatlan adásvételnél figyelembe vegyék az érdekeit? Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet? Kinek az érdekeit képviseli az eljáró ügyvéd?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
^