Jogi ismeretek: hírek

Közös költség hátralék – A régi vagy az új tulajdonos fizessen-e?

2017-08-15 15:57:59

A társasházban  tulajdonnal rendelkező tulajdonostársak egyik jellemző kötelezettsége a közös  költség fizetése. Időről-időre felmerül a kérdés: ha a korábbi tulajdonos közös  költség tartozást halmozott fel, akkor a tartozást a korábbi vagy az új  tulajdonostól követelheti-e a társasház? Sajnos e kérdésben a jogszabály nem  egyértelmű, és a bíróságok sem képviselnek egységes álláspontot. Nézzük, milyen  értelmezések vannak a közös költség viselésére. Mit tehet a vevő annak  érdekében, hogy közös költség hátralék nélkül vegyen ingatlant?               



Társasház és közös  költség

A társasház a tulajdonközösség egy sajátos formája. Alapvető jellemzője, hogy a tulajdonostársak egyszerre bírnak külön tulajdonukban álló albetéttel (lakással vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséggel), és ehhez kapcsolódóan a társasházi közös tulajdonból meghatározott hányadrésszel. Közös tulajdonba kerülnek mindazok az épületrészek, épületberendezések, helyiségek, amelyek nem képeznek külön tulajdont. A társasház létrehozásához alapító okirat elfogadása szükséges, amelyben többek között azt is meg kell határozni, mely helyiségek kerülnek külön tulajdonba, és melyek a közös tulajdonú részek.

A közös tulajdonú épületrészek, berendezések, helyiségek fenntartásának költségei vannak, és felmerülhetnek a közös tulajdont érintő rendkívüli kiadások is. E költségek viselése - amelyet közös költségnek nevezünk - a tulajdonostársakat terheli. A közös költséghez tehát a tulajdonostársaknak hozzá kell járulniuk. E hozzájárulásra, annak összegére, idejére a törvény nem tartalmaz rendelkezést. Ezeket a társasház közgyűlése által elfogadott szervezeti és működési szabályzat, és a közgyűlési határozatok állapítják meg.

A korábbi vagy az  új tulajdonos fizesse?

 

Viszonylag gyakran előforduló probléma, hogy az adásvételt követően derül ki, hogy az ingatlan előző tulajdonosa közös költség tartozást hagyott hátra. Ilyenkor felmerül a kérdés: a társasház a hátralékot a korábbi tulajdonostól követelheti vagy az új tulajdonostól? A törvény sajnos nem tartalmaz egyértelmű útmutatást erre az esetre. A bírósági joggyakorlat sem egységes a kérdésben. Így tehát van olyan bíróság, aki az új tulajdonosra hárítja a fizetési kötelezettséget, és van, amelyik pedig a korábbira. A kérdésben alapvetően három különböző értelmezés alakult ki.

Az egyik álláspont szerint a közös költség hátralék kizárólag az azt felhalmozó korábbi tulajdonostól követelhető. Ennek az értelmezésnek az alapja, hogy a társasház létrehozása, a társasházban való tulajdonszerzés, és ennélfogva a közös költség fizetési kötelezettség lényegében egy szerződéses viszony eredménye. A közös költség fizetési kötelezettséget az lefogadott alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat, ill. a közgyűlési határozatok szabályozzák. Már meglévő társasház esetén pedig e kötelezettséghez szükséges az önálló albetét (pl. lakás) tulajdonjogának megszerzése.

Szerződéses viszonyban egy kötelezettség rendszerint akkortól terheli a felet, amikor a kötelezettséget eredményező viszonyba belép. Visszamenőleges kötelezettség, illetve az őt megelőző személy kötelezettsége akkor terhelhet valakit, ha kifejezetten elvállalja, vagy erre jogszabály kötelezi. A közös költség fizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor valaki tulajdont szerez a társasházban. Így e kötelezettség a tulajdonos személyéhez tapad, és nem magához a tulajdonrészhez. Ezért a korábbi közös költséget az előző tulajdonostól lehet követelni. Kivételt képezhet például, ha a társasház szervezési és működési szabályzata tartalmazza, hogy az új tulajdonos (is) felel a közös költség hátralékért. Az új tulajdonos a tulajdonszerzéssel egyben elfogadja az SZMSZ e rendelkezését, így rajta is követelhető a tartozás.

A másik vélemény szerint a közös költség tartozás az új tulajdonostól követelhető. Az utóbbi értelmezés hívei szerint a társasházi közös költség tartozás inkább a dologhoz, tehát a közös tulajdon tárgyához és nem a tulajdonos személyéhez tapad. Abból indulnak ki, hogy a társasházi tulajdon speciális tulajdoni forma, melyben a társasház működésének költségeit a mindenkori tulajdonosok kötelesek biztosítani. A vásárlásakor az új tulajdonostárs az előző tulajdonostárs pozíciójába lép. Így a tulajdonszerzéssel egyben átszállnak rá a tulajdonostársakat terhelő mindenkori kötelezettségek, beleértve a közös tulajdonú részekkel kapcsolatos költségeket (esetleges tartozásokat) is. Az új tulajdonostársat automatikusan kötik a társasház korábbi határozatai így a közös költségre vonatkozó határozatok, illetve az SZMSZ is.

Természetesen, hogy teljes legyen a lehetőségek tárháza létezik egy harmadik álláspont is. Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy ez utóbbi lényege, hogy a társasház a közös költség tartozást mind az új, mind a korábbi tulajdonostól egyszerre követelheti.

Mit tehet a vevő a  tartozás elkerülése érdekében?

Ha a társasházi lakás megvásárlása után derül ki, hogy az előző tulajdonos közös költség tartozást hagyott hátra, akár erősen bizonytalan kimenetelű perhez vezethet a társasház és az új tulajdonos között. Mint látható a szerteágazó bírósági álláspontokból, az ilyen per kimenetele jelenleg nagyban függ az adott bíróság és az eljáró bíró jogértelmezésétől.

Az ilyen helyzetek elkerülése végett a vevő számára ajánlott, hogy minden esetben megkövetelje az eladótól a közös költség tartozás alóli mentesség igazolását.  A közös képviselő az önálló társasházi albérletet érintő tulajdonosváltozás esetén - a tulajdonostárs kérésére - köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közösköltség-tartozásról. Ha tartozás áll fenn, a nyilatkozatban a hátralék összegét is meg kell jelölni. Tehát a vevő kikötheti, hogy az társasházi ingatlan eladója a közös költségről szóló „nullás igazolást” mutassa be. Ha pedig tartozás van, azt lehetőleg a teljes vételár kifizetése előtt, de legkésőbb a birtokba adásig rendezni kell, ellenkező esetben a vevő akár a szerződéstől is elállhat.

 

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

 

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsisszabougyved.hu


JOGI ISMERETEK
Építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 3. rész
Az építési telek megvásárlásába mindenképpen be kell vonnunk ügyvédet is. Neki kell ellenőriznie, hogy kik a tulajdonosok, van-e bejegyezve haszonélvezet, vagy bármilyen jog más személy nevére, mekkora a telek mérete, és miként van bejegyezve (belterület, szántó, üdülő).Van-e bármilyen jog bejegyezve a telekre (szolgalmi jog, közműátvezetés stb.), és nincs-e jelzálog vagy egyéb terhelés a tulajdoni lapon. A tulajdonjog tárgya csak forgalomképes, önálló ingatlan lehet.
okiratok fajtái
Mire figyeljünk magánokirat esetén? Az okiratok titkai 2. rész
Az okiratoknak megvannak a maga titkai. Szerencsére nem olyan nehéz megismerni ezeket, ám egy „térkép” nem árthat, ha nem akarunk eltévedni. A „térkép” első felét itt találod. Most pedig a magánokirat titkaiba pillanthatsz be. Mi lehet magánokirat? Mire kell figyelni a magánokiratoknál?
Építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 2. rész
Ahhoz, hogy felelős és főleg az építtetőnek megfelelő döntést lehessen hozni, tisztában kell lenni néhány alapvető fogalommal. Elsőnek nézzük meg milyen építési övezetek vannak, hiszen ez dönti el, hogy milyen célra lehet építeni az adott telken.
Eladó építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 1. rész
Mielőtt belevágnánk életünk nagy projektjébe, el kell dönteni, hogy mit szeretnénk építeni és ehhez milyen szempontok szerint vásároljuk meg az építési telkünket melyre az otthonunkat fel szeretnénk építeni.