Kizárható-e az ingatlanközvetítési szerződésben, hogy a tulajdonos maga adja el az ingatlant?

Kizárható-e az ingatlanközvetítési szerződésben, hogy a tulajdonos maga adja el az ingatlant?

2019-05-09 16:24:04

Az ingatlanpiacon  zajló élénk forgalom magával hozta azt is, hogy az ingatlanközvetítésre  vonatkozó szerződések kapcsán felmerülő jogviták is megszaporodtak. A kizárólagos  közvetítői szerződések körében például gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen  mértékben korlátozható a megbízó az ingatlan értékesítésében. Melyek az  ingatlanközvetítői szerződés alapvető jellemzői? Mit értünk kizárólagos  szerződés alatt?


Az ingatlanközvetítői  szerződés

 Az ingatlanközvetítői szerződés lényege, hogy a közvetítő tevékenységével elősegíti a megbízó ingatlanának eladására vagy bérbeadására vonatkozó szerződés megkötését. Természetesen közvetítői szerződés nem csak ingatlan eladására vagy bérbeadására köthető. A potenciális vevő vagy bérlő is adhat megbízást arra, hogy az igényeinek megfelelő ingatlant találja meg a közvetítő, és a vásárlást, bérbevételt segítse elő.

Az ingatlanközvetítői megbízás lényege tehát abban ragadható meg, hogy a közvetítő tevékenységének eredményeként jön létre az eladó és a vevő közötti kapcsolat, és kerül sor a szerződés megkötésére.

A közvetítő e tevékenysége többféle szolgáltatásból állhat.

Tipikusan ide tartozik:

  • az ingatlan hirdetése,
  • érdeklődők tájékoztatása,
  • az ingatlan megtekintésre bemutatása,
  • ezek mellett más tevékenységgel is elősegítheti az értékesítést, például segít az ingatlan értékének meghatározásában,
  • közreműködik a szerződés előkészítése során.

Nincs azonban kötelező jogi előírás arra, hogy a közvetítő szerződéskötést elősegítő tevékenységének miből kell állnia. Alapvetően a konkrét helyzet határozza meg, hogy milyen tevékenységre van szükség az ingatlan értékesítésének elősegítéséhez. Például előfordulhat, hogy nem lesz szükség az ingatlan nyilvános hirdetésére sem, mert a közvetítő nyilvántartásában van olyan ingatlankereső, aki az eladni kívánt ingatlant a kívánt áron megvásárolná.


Az  ingatlanközvetítői jutalék

 Az ingatlanközvetítőt díjazás illeti meg, ha a szerződést eredményesen teljesíti, azaz tevékenységének eredményeként kerül sor az ingatlan eladására/megvételére, vagy bérbeadására/bérbevételére. A közvetítői szerződést főképpen e jellegzetessége különbözteti meg más, megbízási típusú szerződésektől. Míg megbízás esetén a megbízottnak a díjazás akkor is jár, ha eljárása nem vezetett eredményre, addig a közvetítői díjazás (jutalék) eredményhez kötött.

A jutalék akkor válik esedékessé, amikor az ingatlanközvetítő tevékenységének eredményeként a szerződést megkötik. Viszont rendszerint nem függ azonban a díjazás attól, hogy a közvetített szerződés teljesül-e. Például a közvetítőnek a jutalék akkor is jár, ha a felek a szerződést megkötik, de a vevő nem kap hitelt, ezért a szerződés meghiúsul. Szintén jogosult a jutalékra a közvetítő, ha a szerződéskötésre már az ingatlanközvetítői szerződés megszűnése után kerül sor, de megállapítható, hogy az eladó és a vevő kapcsolata a közvetítő korábbi tevékenységének eredménye.


A kizárólagos  szerződés

 Az ingatlanközvetítők rendszerint többféle szerződési konstrukciót ajánlanak a megbízóik részére, amelyek között sokszor ott van a kizárólagos megbízás is. A kizárólagos megbízás lényege, hogy korlátozza a tulajdonost abban, hogy kinek ad megbízást az ingatlan értékesítésének elősegítésére. Kizárólagos megbízás esetén a tulajdonos vállalja, hogy ugyanazon ingatlanra vonatkozóan másnak nem ad közvetítői megbízást.

A kizárólagos megbízással járó korlátozások ellentételezésére általában a megbízó is élvezhet bizonyos előnyöket. Például a kizárólagos közvetítői szerződéseknél sokszor alacsonyabb a jutalék mértéke, mint a nem kizárólagos szerződések esetében. Adott esetben a megbízó többletszolgáltatásokban is részesül, például kiemelten foglalkoznak ingatlanja értékesítésével.

A kizárólagos közvetítői szerződés viszont nem jelenti azt, hogy a tulajdonos maga ne kísérelhetné meg az ingatlan értékesítését. Így például attól sem lehet elzárni a tulajdonost, hogy maga is hirdesse az ingatlant. A bírósági gyakorlat több esetben is megerősítette, hogy tisztességtelen szerződési feltételnek minősül, ha a tulajdonost a kizárólagos szerződésben elzárják attól, hogy saját maga értékesítse az ingatlant.

Természetesen, ha a tulajdonos maga talál olyan vevőt, aki nem a közvetítő tevékenysége folytán talált az ingatlanra, akkor a közvetítőnek jutalék nem jár. Ebben az esetben a díj akkor sem jár a közvetítőnek, ha ezt a szerződésben erre az esetre kifejezetten kikötötte. Ugyancsak nem követelheti ilyenkor a szerződésben kikötött kötbért sem, hiszen a tulajdonos részéről nem történt szerződésszegés.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu

JOGI ISMERETEK
Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén
Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy peres eljárás mellőzésével miként üríthető ki az önkényesen elfoglalt lakás. Az Alkotmánybíróság egy közelmúltban hozott határozata következtében 2023. szeptemberétől változások történtek az önkényes lakásfoglalók esetén. Melyek az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének új szabályai?
Magánokirat vagy közokirat? – A legfontosabb tudnivalók
Gyakran lehet hallani, hogy valamely szerződést vagy nyilatkozatot teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. Az okiratok egyes típusainak különös jelentősége lehet például az okiratok bizonyító ereje, a szerződések érvényessége vagy végrehajtósága szempontjából. Mit jelent a magánokirat és a közokirat? Mit érdemes tudni az okiratokról?
Hogyan örökölhet az élettárs?
Hazánkban is sokan élnek élettársi kapcsolatban. Mégis gyakran csak az élettárs halála esetén merül fel a kérdés, hogy a túlélő élettárs örökölhet-e az elhunyt után. Az élettársnak szűkebb lehetőségei vannak az öröklésre, mint a túlélő házastársnak. Hogyan örökölhet az élettárs?
Kinek a feladata a bérlakás karbantartása?
Az őszi időszakban megnövekszik a frissen megkötött lakásbérleti szerződések száma. A bérleti szerződés megkötése előtt mindenképpen érdemes figyelmet fordítani arra, hogy a leendő bérlemény berendezései milyen állapotban vannak. A bérleménynek ugyanis vannak olyan részei, amelynek javítási, karbantartási költségei a bérlőt terhelik. Kinek a kötelezettsége a bérlakás karbantartása? Kinek a feladata a bérleményben felmerülő hibák javítása?