Ki felelős a lakásból kidobott, kiejtett tárgy által okozott kárért?

Ki felelős a lakásból kidobott, kiejtett tárgy által okozott kárért?

2018-10-31 19:29:48

Az épületkárok  sajátos esete, ha valakinek az épületben lévő lakásból vagy más helyiségből  kidobott, kiejtett tárgy okoz kárt. Ilyen esetben a károsult számára sok  esetben nehézségbe ütközhet a károkozó személyének bizonyítása, vagy akár  személyének beazonosítása. Ezért a Polgári Törvénykönyv elsősorban a károsult  érdekében külön rendelkezik a tárgyak  kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért való felelősségről.


A használó  felelőssége 

A lakás vagy helyiség bérlője vagy egyéb jogcímen használója felelős a károsulttal szemben azért a kárért, amelyet valamely tárgynak a lakásból vagy más helyiségből való kidobása, kiejtése vagy kiöntése okoz. A kárfelelősség alapja tehát nem az, hogy ténylegesen ki a lakás vagy helyiség használója, hanem hogy valamely jogviszony alapján ki jogosult a használatra. A bérlőn kívül ilyen lehet például az a személy, aki a bérlőtől béreli a lakást (albérlő) vagy akinek a lakás használatát ingyenesen átengedték (szívességi használó). Ha nincs olyan személy, aki bérlet vagy más jogviszony alapján használja a lakást, akkor természetesen a lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője felelős.

A lakás tulajdonosa, bérlője nem mentesülhet a felelősség alól akkor, ha olyan személy okozza a kárt, aki eseti jelleggel és rövid ideig tartózkodik az ingatlanban. Ilyen például, aki csak rövid ideig vendégségben van, vagy ügyfélként tartózkodik a helyiségben. A felelősség nemcsak lakásból, hanem egyéb helyiségből kidobott, kiejtett tárgy esetén fennáll. Egyéb helyiség lehet például az üzlethelyiség, raktár, iroda, stb.

Mentesülés a  felelősség alól

Nem felelős a használó a lakásból kidobott, kiejtett tárgy által okozott kárért, ha a kárt olyan személy okozta, aki jogtalanul tartózkodik az ingatlanban, például jogcím nélküli lakáshasználó. Ezért a használó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a tényleges károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben.

Ha a kárt olyan személy okozta, aki jogszerűen tartózkodott a helyiségben, akkor bérlő, ill. a használó a felelősség alól nem mentesülhet. Ilyen esetben arra van lehetősége, hogy a felelősségét kezesi felelősséggé alakítsa.  Kezesként felel a bérlő vagy a használó, ha a károkozót megnevezi. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben a kezesség szabályai szerint a kárt akkor kell megtérítenie, ha a károsult a károkozótól sikertelenül kísérlete meg behajtani a kártérítést. Ha a kárt a kározó csak részben tudta megtéríteni, akkor a használónak a fennmaradó összeget kell megfizetnie.

Amennyiben a kárt ténylegesen nem a bérlő/használó okozta, de a fenti szabályok szerint a kár megtérítésére őt kötelezték, akkor ő maga jogosult arra, hogy az általa kifizetett kártérítést követelje a tényleges károkozótól.

Közös tulajdonú  helyiségből kidobott, kiejtett tárgy  

Sajátos helyzet, ha a kárt egy épület közös használatára szolgáló helyiségéből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozzák. Ebben az esetben a kárért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felelős. Tipikus példa lehet erre a társasházi közös tulajdonban álló épületrészből, helyiségből kidobott tárgy. Ilyenkor a károsult felé az épület tulajdonosaként a társasházközösség felelős. Természetesen az épülettulajdonosnak ez esetben is megvan a lehetősége arra, hogy a károkozó megnevezésével felelősségét kezesi felelősségé alakítsa. Szintén jogosult arra, hogy az általa már kifizetett kártérítést követelje a tényleges károkozótól.  

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.


JOGI ISMERETEK
Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén
Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy peres eljárás mellőzésével miként üríthető ki az önkényesen elfoglalt lakás. Az Alkotmánybíróság egy közelmúltban hozott határozata következtében 2023. szeptemberétől változások történtek az önkényes lakásfoglalók esetén. Melyek az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének új szabályai?
Magánokirat vagy közokirat? – A legfontosabb tudnivalók
Gyakran lehet hallani, hogy valamely szerződést vagy nyilatkozatot teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. Az okiratok egyes típusainak különös jelentősége lehet például az okiratok bizonyító ereje, a szerződések érvényessége vagy végrehajtósága szempontjából. Mit jelent a magánokirat és a közokirat? Mit érdemes tudni az okiratokról?
Hogyan örökölhet az élettárs?
Hazánkban is sokan élnek élettársi kapcsolatban. Mégis gyakran csak az élettárs halála esetén merül fel a kérdés, hogy a túlélő élettárs örökölhet-e az elhunyt után. Az élettársnak szűkebb lehetőségei vannak az öröklésre, mint a túlélő házastársnak. Hogyan örökölhet az élettárs?
Kinek a feladata a bérlakás karbantartása?
Az őszi időszakban megnövekszik a frissen megkötött lakásbérleti szerződések száma. A bérleti szerződés megkötése előtt mindenképpen érdemes figyelmet fordítani arra, hogy a leendő bérlemény berendezései milyen állapotban vannak. A bérleménynek ugyanis vannak olyan részei, amelynek javítási, karbantartási költségei a bérlőt terhelik. Kinek a kötelezettsége a bérlakás karbantartása? Kinek a feladata a bérleményben felmerülő hibák javítása?