Jogszerű vagy jogsértő perbeli bizonyíték? Bármi felhasználható?

Jogszerű vagy jogsértő perbeli bizonyíték? Bármi felhasználható?

2021-01-18 15:09:12

A cél szentesíti az eszközt? Bármilyen bizonyíték elfogadható egy  perben, függetlenül attól, jogszerűen jutott-e hozzá a felhasználó? Hol van a  határ? Mi az, ami felhasználható bizonyítékként egy polgári perben?


Mi lehet perbeli bizonyíték?

Elsőként azt nézzük meg, hogy egyáltalán milyen bizonyítékok lehetnek egy polgári perben? Milyen bizonyítási eszközökkel élhetnek a felek?

A polgári perek szabályait külön jogszabály, a polgári  perrendtartásról szóló törvény szabályozza részletesen.

Bizonyítási eszközként különösen:

  • tanú,
  • szakértő,
  • okirat,
  • képfelvétel,
  • hangfelvétel,
  • kép- és hangfelvétel,
  • egyéb tárgyi bizonyítási eszköz vehető igénybe.


Mikor jogsértő egy bizonyíték?

A törvény kimondja, hogy jogsértőnek minősül az a bizonyítási eszköz:

  • Amit az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló fenyegetéssel szereztek meg, illetve állítottak elő. Ilyen eset például, ha valakitől erőszakos úton szereznek meg egy bizonyítékot. Láthatjuk, hogy az erőszak tehát ilyen módon sem kifizetődő.
  • A jogsértő módon keletkezett bizonyíték, mint például egy titokban készített hangfelvétel.
  • Az a bizonyíték, amit jogsértő módon szereztek meg, például azt ellopták.
  • Amelynek a bíróság elé terjesztése személyiségi  jogot sértene. Ilyen lehet egy fotó vagy hangfelvétel, aminek a felhasználásához az érintett személy nem járult hozzá.

 

„Szabad a gazda?”

A 2018. előtti polgári peres eljárások során a törvény nem szabályozta a jogsértő bizonyítási eszközök felhasználhatóságát.

A szabad bizonyítás elve több esetben mindent felülírt. Ennek egyik oka lehetett, hogy a korábbi szabályozás kialakulása idején még nem álltak mindenkinek rendelkezésére olyan technikai eszközök, melyek alkalmasak lehetnek jogsértő bizonyítékok megszerzésére. Gondoljunk csak a ma már szinte mindenki táskájában ott lapuló mobil telefonokra, melyekkel könnyedén lehet hozzájárulás nélkül fotót, videót, hangfelvételt készíteni. Nem csoda, hogy a jogellenesen megszerzett bizonyítékok kérdése, a szabályozás iránti igény egyre égetőbbé vált.

 

Természetesen a korábbi szabályozás hiánya sem tette jogszerűvé a jogsértő bizonyítékok megszerzését vagy felhasználását. Ez azonban sok esetben másik lapra tartozott. Nem volt egyedi eset, hogy egy adott perben a bizonyítékot figyelembe vették, ha alkalmas volt a perben bizonyítandó tények bizonyítására. Ez azonban nem mentesítette a jogellenes bizonyítékot használó felet a jogsértés egyéb negatív következményei alól, ami akár egy újabb perhez is vezethetett.


Új szabályok a jogsértő  bizonyítási eszközökről

A 2018-tól indult perekben már az új polgári perrendtartás szabályait kell figyelembe venni. Az új törvény külön kitér a jogsértő bizonyítékok perbeli felhasználhatóságára.

A fő szabály, hogy jogsértő bizonyítási eszköz a perben nem használható fel.

Van azonban kivétel.


Mikor veheti figyelembe a  bíróság a jogsértő bizonyítékot?

Ahhoz, hogy egy perben megfelelő döntés születhessen, időnként szükség lehet a jogsértő bizonyíték figyelembevételére is. Van, hogy egyszerűen nincs más mód a történtek alátámasztására. Ezért a törvény bizonyos esetekben lehetővé teszi a bíróságnak, hogy egy-egy jogsértő bizonyítékot is figyelembe vehessen. Ennek azonban megvannak a maga szabályai, mely köti a bíróságot.

A jogsértő bizonyítási eszközt a bíróság is csak kivételesen, meghatározott feltételek fennállása esetén, meghatározott elvek alapján veheti figyelembe. Ennek körében például figyelemmel kell lennie arra, hogy

  • a jogsértő bizonyítási eszköz milyen jogsérelemmel járt,
  • lehetne-e anélkül is megfelelően bizonyítani a történteket,
  • milyen módon, körülmények között született meg a bizonyíték stb.

Például egy jogvitában lehet, hogy a szóbeli  szerződés csak egy engedély nélkül készített hangfelvétellel tárható fel megfelelően, mert semmilyen más bizonyíték nem áll rendelkezésre.

Arra azonban ilyen esetben is figyelnie kell a bizonyítékot előterjesztő félnek, hogy a jogsértő bizonyítási eszköz perben való felhasználása a fél büntetőjogi, szabálysértési, illetve polgári jogi felelősségét nem érinti, azt adott esetben nem szünteti meg. A jogellenes tehát nem válik csak azért jogszerűvé, mert nincs más lehetőség a bizonyításra. Erre a bizonyító felet a perben figyelmeztetni kell.


A szigorúan tiltó listás  bizonyíték

A törvény egy esetben mindenféle egyéb mérlegelés nélkül teljesen kizárja a jogsértő bizonyítékot.

Ha a bizonyítási eszközt az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló fenyegetéssel szerezték meg, illetve állították elő, akkor azt a bíróság köteles mérlegelés nélkül figyelmen kívül hagyni.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.


ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén

www.erthetojog.hu

Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.

Kövess bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest.


JOGI ISMERETEK
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Telekszomszédok viszonylag gyakran ütköznek olyan problémába, hogy az egyik telken álló épület egy része átlóg a szomszédos telekre. Mi a túlépítés? Mit érdemes tudni a szabályairól? Milyen lehetősége van túlépítés esetén a szomszédos ingatlan tulajdonosának?