Devizahiteles elszámolások – Mire érdemes figyelni az elszámolásnál?

Devizahiteles elszámolások – Mire érdemes figyelni az elszámolásnál?

2015-06-01 09:58:26
Forrás: saját

Mostanra talán minden érintett megkapta bankjától a deviza alapú kölcsönökkel kapcsolatos kötelező elszámolásra vonatkozó levelet. Sőt, sok esetben már az elszámolással kapcsolatos panasz megtételére rendelkezésre álló 30 napos határidő is a végéhez közeledik. Mire érdemes figyelni az elszámolásokkal kapcsolatban, és milyen esetekben érdemes panasszal élni a pénzintézetnél?     


Tisztességtelenül felszámított összeg: 0-Ft, CHF stb.

 

A devizahitellel kapcsolatos elszámolásban a pénzügyi intézménynek ki kell mutatnia, hogy mennyi volt a szerződéssel kapcsolatban az elszámolás időpontjáig tisztességtelenül felszámított összeg. Ez az összeg egyrészt az árfolyamrés összegéből, másrészt a tisztességtelen egyoldalú szerződésmódosításokból (kamat emelésekből) származó összegből áll.

 

Ennek ellenére előfordul, hogy a pénzügyi intézmény kimutatása szerint a tisztességtelenül felszámított összeg 0,-Ft. Azonban szinte kizárható, hogy egy deviza alapú szerződésnél ez 0,-Ft legyen, ugyanis, ha egy szerződés az elszámolási törvény körébe tartozik, akkor legalább az árfolyamrés alkalmazása biztosra vehető, és valószínűleg tisztességtelen kamatemelésre is sor került. Azaz ezekből az ügyfélnek mindenképpen túlfizetése kellett, hogy keletkezzen, amit tisztességtelenül felszámított összegként ki kell mutatni.

 

Milyen kedvezmények kerültek levonásra?

 

Az elszámolási törvény megengedi a pénzintézetnek, hogy az ügyfél felé elszámolandó összegből levonja a szerződés teljesítése kapcsán az ügyfélnek nyújtott kedvezményeket. Kedvezménynek minősül mindaz, ami következtében a pénzügyi intézmény tőkét, kamatot, díjat engedett el, vagy kedvezményes kamatlábat alkalmazott, és emiatt az ügyfél fizetési kötelezettsége csökkent. Nem tartoznak ide például azok a kedvezmények, amelyeket a pénzintézet a szerződéskötés érdekében nyújtott, pl. ha a hitelminősítési díjat elengedte a szerződéskötéskor, stb.

Előfordul, hogy a pénzintézet a kedvezményekre hivatkozva az ügyfél részére jóváírandó összegként lényegesen alacsonyabb összeget vagy 0,-Ft-ot tüntet fel, azonban nem derül ki a levont kedvezmények összege és mibenléte. Ilyen esetben érdemes erre vonatkozóan panasszal élni, és kérni, hogy a levont kedvezményekről a pénzügyi intézmény adjon tájékoztatást, különösen, ha az ügyfél nem tud róla, hogy a szerződéssel kapcsolatban kedvezményben részesült volna.  

 

Forintban nyilvántartott hitel, „eltűnt” árfolyamkülönbözeti összeg

 

A deviza alapon nyújtott hitel lényege, hogy a kölcsönt a pénzügyi intézmény devizában tartja nyilván, de a kölcsön folyósítása és törlesztése forintban történik.

A pénzügyi intézmény az elszámolás előtti és utáni nyilvántartás devizanemében is köteles feltüntetni a tőketartozást. Az elszámolás előtti nyilvántartás devizaneme a kölcsönszerződés szerinti valamely külföldi deviza (CHF, Euro, stb.) kell legyen. Az elszámolás utáni nyilvántartás devizaneme a törvény alapján forintosított jelzálog-hitelek esetén forint, a többi hitel esetén továbbra is a kölcsönszerződésben meghatározott deviza.

A fentiek ellenére előfordul, hogy a pénzügyi intézmény az elszámolásban forintban nyilvántartott összegként tünteti fel a tőketartozást, azonban az elszámolt összeget nem teljes egészében e tőkéből írja jóvá, hanem egy része árfolyamkülönbözetként kerül jóváírásra. Ha viszont az elszámolás szerint a tőketartozás nyilvántartásának devizaneme forint, és az ügyfélnek egyéb tartozása nincsen, abban az esetben jogosan merül fel a kérdés az ügyfélben, hogy miért nem e forintösszegből írja jóvá a pénzügyi intézmény a teljes tisztességtelenül felszámított összeget. Különösen így van ez, ha az elszámolásban árfolyamkülönbözet címén fennálló tartozást ki sem mutat a pénzintézet.

 

Természetesen az elszámolással kapcsolatos panasznak a fentieken túl más esetekben is helye lehet, így akár abban az esetben is, ha az ügyfél vitatja a tisztességtelenül felszámított összeg mértékét.  

JOGI ISMERETEK
Milyen ügyekben járhat el önállóan a társasház?
A hazai ingatlanok jelentős része társasházi  formában működik. A társasház az ingatlan tulajdonosok sajátos közössége, de  általánosságban nincs arra joga, hogy minden ügyben önállóan eljárjon a  közösség nevében. Törvény határozza meg azon ügyek körét, amelyben a társasház önállóan  is felléphet.
adásvételi szerződés
Mi fán terem a függőben tartás ingatlan adásvételnél?
Ingatlan vásárlásakor sok esetben találkozhatunk az adásvételi szerződésben a tulajdonjog fenntartással vagy a függőben tartással. Korábbi cikkünkben már közelebbről megismerkedtünk a tulajdonjog fenntartással. Most a függőben tartás témakörét vizsgáljuk meg közelebbről.
ingatlan adásvétel
Mit jelent a tulajdonjog fenntartás ingatlan adásvételnél?
Ingatlan adásvétel során sokszor találkozhatunk két fogalommal: tulajdonjog fenntartás vagy függőben tartás. Mit jelentenek ezek és mire valók? Ebben a cikkben a tulajdonjog fenntartást járjuk körbe.
ingatlan árverése
Mi történik a bérleti szerződéssel az ingatlan árverése esetén?
A bírósági végrehajtási eljárás során nem kizárt, hogy olyan ingatlan kerül árverezésre, amelyben bérlő lakik. Ilyen esetekben felmerül, hogy az ingatlant lakottan kell-e árverezni? Mi lesz a bérleti szerződés sorsa az ingatlan árverése után?