Amikor a fejünk felett döntenek a szerződésmódosításról – 2. rész

Amikor a fejünk felett döntenek a szerződésmódosításról – 2. rész

2020-02-10 12:28:34

Van olyan eset, amikor nem a  szerződő felek döntik el, hogy módosul-e a szerződésük? Lehet, hogy a  beleegyezésünk nélkül változhat meg egy már aláírt szerződés? Mikor és kik  dönthetnek a fejünk felett a szerződésmódosításról?


Amiről az első részben volt  szó

A szerződésmódosításról szóló sorozat első  részében megnéztük, hogy mitől is lesz szerződés egy szerződés.

A Polgári Törvénykönyv így fogalmaz:

„A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.”

Azt, hogy ezt hogyan értelmezd, ebben a cikkben találod meg: Hogyan  módosulhat a már aláírt szerződés? – 1. rész.

Azt is megnéztük, hogy egy szerződés 3 módon is módosulhat:

  • a felek kölcsönös megállapodása alapján,
  • egyoldalú szerződésmódosítással,
  • a szerződő felektől függetlenül, vagyis nem a szerződő felek döntenek a szerződésmódosításról.

Az első két lehetőséget a sorozat első részében jártuk körül. Ha esetleg lemaradtál róla, itt elolvashatod: Hogyan  módosulhat a már aláírt szerződés? – 1. rész.

III. Amikor nem a felek  döntenek a szerződésmódosításról

Bizony előfordulhat, hogy egy aláírt szerződés úgy módosul, hogy arról nem a felek döntenek. Ez hogyan, milyen esetekben lehetséges? Mikor és hogyan dönthetnek a fejünk felett?

Alapvetően kétféle módon valósulhat meg, hogy egy már megkötött szerződés utólag úgy módosul, hogy azt nem a szerződő felek változtatják meg.

  • szerződésmódosítás jogszabállyal,
  • szerződésmódosítás a bíróság által

Mindkét esetben megvannak azok a törvényi feltételek, melyeknek teljesülnie kell, és ezek elég szigorúak.

Mielőtt belevágunk, hogy egy jogszabály hogyan módosíthatja a már megkötött szerződést, fontos megismernünk a szerződési jog legfontosabb alapelvét.


A szerződési szabadság elve

A szerződési szabadság azt jelenti, hogy a felek szabadon köthetnek szerződést, szabadon választhatják meg a másik szerződő felet és szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát.

A szerződési szabadság tehát 3 fő elemből tevődik össze:

  • A szerződéskötési elhatározás szabadsága. Ez azt jelenti, hogy szabadon dönthetünk arról, hogy akarunk-e szerződést kötni. Csak kivételes esetben fordul elő, hogy jogszabály valamilyen szerződéskötési kötelezettséget ír elő. Ilyen eset például a gépjármű felelősségbiztosítás, ahol törvény írja elő, hogy felelősségbiztosítási szerződést kell kötnie a gépjárművek üzemben tartóinak.
  • A szerződő partner megválasztásának szabadsága. Ez alapján magunk dönthetjük el, hogy kivel kötünk szerződést. Ez a szabadság még szerződéskötési kötelezettség esetén is fennállhat. Maradva a felelősségbiztosítási példánál, mivel több biztosító is kínál ilyen lehetőséget, megválaszthatjuk, hogy melyiknél kötjük meg a biztosítást.
  • A szerződés tartalmának szabadsága. Ez alapján főszabály szerint szabadon állapíthatjuk meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetünk, ha törvény az eltérést nem tiltja.


Szerződésmódosítás jogszabály  útján

A szerződési szabadság alapján nem lenne lehetséges, hogy egy megkötött szerződést a feleken kívül bármi vagy bárki más módosítson. De a szerződési szabadságnak bizonyos esetekben lehetnek és vannak korlátai.

A Polgári Törvénykönyv lehetővé teszi a szerződési szabadság jogszabályi korlátozását. Ez azt jelenti, hogy a törvény alapján egy jogszabály hatálybalépése előtt megkötött szerződés tartalmát az új szabályozás kivételes esetben megváltoztathatja. Fontos korlát, melyet az Alkotmánybíróság állított fel, hogy ilyen jogszabállyal történő szerződésmódosításra akkor van lehetőség, ha

  • a szerződéskötést követően beállott körülmény miatt a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti,
  • a körülményváltozás nem volt ésszerűen előre látható,
  • a változás meghaladja a normális változás kockázatát, és
  • a lényeges körülményváltozás társadalmi méretű, vagyis a szerződések nagy tömegét érinti.

Ismert példa a jogszabállyal történő szerződésmódosításra a devizahitel szerződések esete. A 2014-ben meghozott „forintosítási törvény” alapján a törvény erejénél fogva módosultak a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződések. A devizában felszámított tartozást forintkövetelésre kellett átváltani.


Mit tehetünk, ha jogszabály dönt  a szerződésmódosításról?

Mivel egy szerződés jogszabállyal történő módosítása jelentős beavatkozást jelent a szerződő felek viszonyába, így a Polgári Törvénykönyv tartalmaz némi „mentőövet” arra az esetre, ha számunkra lényegesen kedvezőtlen lenne a módosult tartalom.

A törvény kimondja, hogy

„Ha jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát megváltoztatja, és a szerződés megváltozott tartalma valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, ez a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását vagy a szerződéstől elállhat.”


A sorozat folytatásában azt  nézzük majd meg, hogy milyen esetekben kerülhet sor egy szerződés bíróság által  történő módosítására.

 

Biztosra akarsz menni és az elsők között szeretnéd megtudni a válaszokat?

Iratkozz fel az ÉRTHETŐ JOG Hírlevélre. A hírlevél feliratkozókhoz hetente ingyenesen érkeznek meg az érthető jogi tudnivalók.

Ha a jövőben sem szeretnél lemaradni az érthető jogi tudnivalókról, kövesd az ÉRTHETŐ JOG oldalt.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén

www.erthetojog.hu

Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.

Kövess bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest.


JOGI ISMERETEK
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Telekszomszédok viszonylag gyakran ütköznek olyan problémába, hogy az egyik telken álló épület egy része átlóg a szomszédos telekre. Mi a túlépítés? Mit érdemes tudni a szabályairól? Milyen lehetősége van túlépítés esetén a szomszédos ingatlan tulajdonosának?