A közjegyzői előzetes bizonyítás

A közjegyzői előzetes bizonyítás

2020-05-13 09:43:46

A jogviták eldöntésének  alapját rendszerint az jelenti, hogy a vitában álló felek valamelyike tudja-e  bizonyítani a döntéshozatalhoz szükséges tényeket. A bizonyítási eljárásra leginkább  a per során kerül sor, de bizonyos esetekben a perindítást megelőzően is sor  kerülhet a bizonyításra. Ez utóbbi az előzetes bizonyítás. Előnye, hogy  elősegítheti a per elkerülését és költségmegtakarítással is járhat. Előzetes  bizonyításra nem csak a bíróság előtt, hanem közjegyző útján is sor kerülhet.


Mikor kerülhet sor közjegyzői előzetes bizonyításra?

Az előzetes bizonyítás igénybevétele nem kötelező. Meghatározott feltételek fennállása esetén az érintett fél saját maga kezdeményezheti az illetékes közjegyzőnél a lefolytatását.

  • Előzetes bizonyításnak egyrészt akkor van helye, ha valószínűsíthetően a későbbiekben a bizonyítás nem vagy csak jelentős nehézséggel lenne lefolytatható. Ilyen eset például, ha olyan állapotot, tényt kell rögzíteni, ami valószínűsíthetően megszűnne, mire a perbeli bizonyítási eljárásra sor kerülne.
  • Előzetes bizonyításra sor kerülhet akkor is, ha a bizonyítás előzetes lefolytatása a per elkerülését, illetve az ügy időn belül történő befejezését elősegíti.
  • Lehetőség van közjegyző előtti előzetes bizonyításra abban az esetben is, ha a kérelmezőnek a bizonyíték beszerzéséhez jogi érdeke fűződik, különösen, ha jelentős tény vagy állapot megállapításához van szükség a bizonyításra. Ezen esetek eléggé tág körben teszik lehetővé az előzetes bizonyítás igénybevételét. Például igénybe vehető akkor is, ha valaki szavatossági  igényt kíván érvényesíteni, és a hibát, illetve annak összegszerű következményeit szakértő útján szükséges megállapítani.

Ha viszont az ügyben már polgári peres vagy büntetőeljárás van folyamatban, a közjegyzői előzetes bizonyítás intézményével már nem élhetnek a felek.


Melyek az előzetes bizonyítás előnyei?

Az előzetes bizonyítás lényege, hogy valamely bizonyíték már a peres eljárást megelőzően beszerzésre kerüljön, illetve rendelkezésre álljon. A bizonyíték alkalmas lehet arra, hogy a felek annak alapján megállapodást kössenek, így a pert elkerüljék. A kezdeményező fél juthat arra a döntésre is, hogy igényét nem érvényesíti, vagy más összegben érvényesíti, mert az előzetes bizonyítás eredménye alapján követelése nem lenne megalapozott.

 

Az előzetes bizonyítás során ugyanolyan bizonyítékok beszerzésére kerülhet sor, mint a peres eljárásban. Így például:

  • tanúvallomás vehető fel,
  • szemlét lehet tartani,
  • szakértői vélemény beszerzésére kerülhet sor, ha valamely tény megállapításához különleges szakértelem szükséges. A szakértői vélemény különösen jelentős lehet, mivel az ilyen szakvélemény a későbbi perben is független szakvéleménynek számít. Tehát adott esetben a bíróságnak már nem kell szakértőt kirendelnie, hanem az előzetes bizonyításkor beszerzett szakvéleményre is alapíthatja döntését. Természetesen e szakvélemény sem támadhatatlan a peres eljárásban, különösen, ha a szakvélemény hiányos, homályos vagy ellentmondásos.


Hogyan kezdeményezhető előzetes bizonyítás?

Az előzetes bizonyításra az a közjegyző illetékes, ahol a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye található, továbbá az a közjegyző is, akinek az illetékességi területén a bizonyítás helye van. Az előzetes bizonyításra vonatkozó kérelmet a közjegyzőnél lehet előterjeszteni írásban, elektronikus úton, vagy a közjegyző előtt jegyzőkönyvbe mondva.

A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem előterjesztésének indokait, a tények rövid leírását, a kérelmező nevét és lakóhelyét (székhelyét). A kérelemben ismertetni kell a bizonyítani kívánt tényeket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat, továbbá a kérelmezőnek valószínűsítenie kell azon körülmények fennállását, amelyeknek alapján előzetes bizonyításnak helye van. Ha az eljárás lefolytatásához igazságügyi szakértő kirendelése szükséges, akkor a kérelmezőnek kérnie kell szakértő kirendelését. A kérelemben meg kell jelölni az ellenfél nevét és lakóhelyét (székhelyét), ha pedig az ellenfél ismeretlen, ennek okát.

A kérelmező félnek nyilatkoznia kell, hogy az ügyben van-e folyamatban polgári per vagy büntetőeljárás.

Az eljárás díjköteles, a közjegyzőt munkadíj és költségtérítés is megilleti. Amennyiben szakértő kirendelésére kerül sor, a szakértői díjat a kérelmezőnek kell megfizetni.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

 

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu

Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest


JOGI ISMERETEK
Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén
Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén
Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy peres eljárás mellőzésével miként üríthető ki az önkényesen elfoglalt lakás. Az Alkotmánybíróság egy közelmúltban hozott határozata következtében 2023. szeptemberétől változások történtek az önkényes lakásfoglalók esetén. Melyek az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének új szabályai?
Magánokirat vagy közokirat? – A legfontosabb tudnivalók
Magánokirat vagy közokirat? – A legfontosabb tudnivalók
Gyakran lehet hallani, hogy valamely szerződést vagy nyilatkozatot teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. Az okiratok egyes típusainak különös jelentősége lehet például az okiratok bizonyító ereje, a szerződések érvényessége vagy végrehajtósága szempontjából. Mit jelent a magánokirat és a közokirat? Mit érdemes tudni az okiratokról?
Hogyan örökölhet az élettárs?
Hogyan örökölhet az élettárs?
Hazánkban is sokan élnek élettársi kapcsolatban. Mégis gyakran csak az élettárs halála esetén merül fel a kérdés, hogy a túlélő élettárs örökölhet-e az elhunyt után. Az élettársnak szűkebb lehetőségei vannak az öröklésre, mint a túlélő házastársnak. Hogyan örökölhet az élettárs?
Kinek a feladata a bérlakás karbantartása?
Kinek a feladata a bérlakás karbantartása?
Az őszi időszakban megnövekszik a frissen megkötött lakásbérleti szerződések száma. A bérleti szerződés megkötése előtt mindenképpen érdemes figyelmet fordítani arra, hogy a leendő bérlemény berendezései milyen állapotban vannak. A bérleménynek ugyanis vannak olyan részei, amelynek javítási, karbantartási költségei a bérlőt terhelik. Kinek a kötelezettsége a bérlakás karbantartása? Kinek a feladata a bérleményben felmerülő hibák javítása?