Magyar
2021. január 1-vel egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállási szabályok változnak. Mi változik meg a kötelező garancia esetén? Kinek és hogyan kedveznek majd a kötelező jótállás új szabályai?
Jótállás vagy garancia?
Felmerülhet a kérdés, hogy mi a jótállás, és mi a garancia? Ugyanaz a kettő vagy esetleg különbözik?
A jótállás és a garancia ugyanazt takarja. A jótállás a „hivatalos” jogi kifejezés, a hétköznapokban azonban sokan garanciaként ismerik és emlegetik.
Mi a jótállás?
A jótállás a hibás teljesítés orvoslásának egyik eszköze.
Jótállás esetén az, aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt meghatározott feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Csak abban az esetben mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
Jótállás kétféle módon keletkezhet:
A jótállás elég szigorú a kötelezettre nézve. A jótállásnál ugyanis azt kell alapból vélelmezni, hogy hibás volt a teljesítés. Ezzel a vélelemmel szemben a kötelezettnek kell bebizonyítania, hogy a hiba oka csak később, a teljesítés után keletkezett.
Kötelező jótállás tartós fogyasztási cikkeknél: csak meghatározott vevőkre érvényes?
Meghatározott termékek esetén jogszabály, egy kormányrendelet ír elő kötelező jótállást. Ez a kötelező jótállás azonban nem minden vevőre érvényes.
A rendelet csak a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, a rendelet mellékletében felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre írja elő a kötelező jótállás szabályait.
Fogyasztó csak természetes személy lehet. Cég vagy bármilyen más szervezet nem minősül fogyasztónak. Másik kitétel, hogy csak akkor minősül fogyasztónak egy személy, ha a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül köt szerződést.
Ha például egy varrodát működtető személy vásárol meg a tevékenysége végzése céljából egy varrógépet, akkor ő nem minősül fogyasztónak. Így az általa vásárolt varrógépre nem vonatkozik majd a kötelező jótállásról szóló rendelet. Ha azonban ugyanazt a varrógépet egy szakácsnő vásárolja meg, aki szeret hobbyként varrni, a rendelet előírásai vonatkoznak a megvásárolt varrógépre. A mindennapi életben azonban a kötelező jótállás alá eső termékekre a gyártó vagy forgalmazó önként is vállal jótállást. Így valószínűleg nem azon múlik majd a hibás varrógép cseréje, hogy ki volt a vevő. De ebben az esetben már nem a jogszabály által előírt kötelező jótállásról beszélhetünk, hanem a szerződés alapján keletkezett garanciáról, aminek egyes feltételeit a kötelezettséget vállaló határozott meg.
Milyen termékekre vonatkozik a kötelező garancia?
Ahogy fent említettem, az egyes tartós fogyasztási cikkek esetén előírt kötelező garancia a kormányrendelet mellékletében felsorolt termékek esetén érvényesülhet. A teljes mellékletet itt éred el.
Néhány példa, hogy mire is gondoljunk:
Melyek a kötelező jótállás legfontosabb új szabályai?
2021. január 1-től az egyes tartós fogyasztási cikkek esetén már jelenleg is létező kötelező jótállási szabályok módosulnak.
A legfontosabb módosítások a következők.
Az 1 éves garanciális időtartam 2021. január 1-től megváltozik. A jótállás időtartama az eladási ár alapján növekszik:
2021-től a jótállási jegy elektronikus úton is átadható a fogyasztó részére. Ez nemcsak az e-mailben történő elküldést jelentheti. Ha a vállalkozás a jótállási jegyet elektronikus dokumentumként nem közvetlenül küldi el, hanem azt letölthetővé teszi, akkor a jótállási idő végéig biztosítania kell, hogy azt a vásárló bármikor letölthesse.
A jótállásból eredő jogok érvényesítésénél nem írható elő feltételként, hogy a termék csomagolását is vissza kell adni. Érthető is, hiszen nem életszerű elvárás, hogy a fogyasztó évekig őrizgesse a termék dobozát, csomagolását.
A csomagolásra vonatkozó előírás azért került rögzítésre, mert a gyakorlatban számos vállalkozás jogsértő módon követelte a fogyasztóktól a jótállási igény érvényesítéséhez a termék eredeti csomagolásának megőrzését.
Egyértelművé válik, hogy hol lehet jogszerűen intézni a garanciális igényt. „A fogyasztó a kijavítás iránti igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.” – mondja ki a rendelet.
A rendelet 2021. január 1-től előírja, hogy ha a termék első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, akkor főszabály szerint 8 napon belül kell kicserélni. Ha a cserére nincs lehetőség, akkor a vételárat kell 8 napon belül visszafizetni. Bizonyos esetekben ez a szabály nem kötelező.
Ha a fogyasztási cikk kijavítása 30 napon belül nem történik meg, főszabály szerint a vállalkozás köteles a 30 napos határidőt követően 8 napon belül kicserélni a terméket. Ha a cserére nincs lehetőség, akkor a 30 napos kijavítási határidőt követő 8 napon belül a vételárat kell visszatéríteni. Bizonyos esetekben ez a szabály nem kötelező.
Kinek kedveznek a kötelező jótállás új szabályai?
A főbb változásokból az látható, hogy az új szabályok még inkább a fogyasztók érdekeit kívánják védeni. Az új előírásokkal a jogalkotó célja a fogyasztói jogok megerősítése, a mindennapi életben a fogyasztók helyzetének a javítása, valamint a kötelező jótállás terén kialakult gyakorlatok egységesítése.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd
- - - - - - - -
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.
Kövess bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest, YouTube
