Magyar
Van megoldás arra, ha valaki nem akarja elhagyni a fővárost és mégis saját kertre vágyik. A kertkapcsolat, vagy a tetőkert kialakítása már nem ritka tulajdonság egy újlakás-projekt esetében, így akár Budapest belső részein is elképzelhető, hogy a lakáshoz tartozzon egy több tíz, vagy akár száz négyzetméteres füvesített terület. Három kerület esetében kifejezetten magas az ilyenfajta ingatlanok száma, ezeknél megnéztük, hogy miként alakulnak az árak és hogy valójában mekkorák ezek a tetőkertek.
A nagyvárosok egyik átka, hogy nehezen találni olyan lakóterületet, ahol a lakóknak nem egy betondzsungel közepén kell élniük, hanem van a környezetükben némi zöldövezet is. Bár már Budapesten is vannak törekvések arra, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a parkosítás, ezek több éves tervek és természetesen városfejlesztési szempontból sem oldható meg a főváros minden részén, hogy nagy parkokat alakítsanak ki. Aki azonban ragaszkodik a fővároshoz és egyben egy természetközeli megoldáshoz, annak az újlakás-projektek különféle megoldásokkal szolgálnak.
Az ELTINGA által összeállított Budapesti Lakáspiaci Riport adatbázis alapján, közel 20 ezer budapesti új lakás építése van folyamatban, ami a legalább a négylakásos projekteket illeti, ezek közül pedig több, mint 1150 olyan ingatlan található, amelyhez kert is tartozik valamilyen formában. Ezek egy része a földszinti lakásokhoz tartozó zöldterület, amely átlagosan 80-90 négyzetméteres, de vannak olyan lakások is, amelyekhez 500, vagy akár 1000 négyzetéternyi kert is kapcsolódik. Az emeleti lakásoknál is van megoldás zöldterületre, méghozzá tetőkert formájában, aminek egy része esetleg erkély, vagy terasz, a körülötte lévő részt azonban füvesítik.
A III., a XIII., és a XI. kerületben található a legtöbb olyan új lakás, amelyhez kertkapcsolat, vagy tetőkert is tartozik. Ezek közül a XI. kerületben a legtöbb, mintegy 200 ilyen lakás szerepel az adatbázisban, ugyanakkor a III. és a XIII. kerületekben is közel 170 ezeknek a száma. Van azonban három olyan budapesti terület is, amelyekben egyáltalán nem találni olyan, legalább négylakásos projektet, ahol az ingatlanokhoz kert is tartozik (V., XV. és XXI.).
A XI. kerületben az új lakásoknál a tetőkertek és kertkapcsolatok átlagos alapterülete megközelíti a 100 négyzetmétert, és a legtöbb esetben ezekhez még egy néhány tíz négyzetméteres terasz is tartozik. Egy kisebb lakásnál egy ekkora külső terület is jócskán meg tudja növelni az életteret, így talán nem okoz nagy meglepetést, hogy ez az árakban is tükröződik.
Egy példát kiragadva a sok közül, egy 60 négyzetméteres egy plusz két félszobás új lakás ára, 90 négyzetméteres kertkapcsolattal és 15 négyzetméternyi erkéllyel a XI. kerületben, 52 millió forint körül alakult 2018 első negyedévében. Míg ugyanebben a kerületben egy másik projektben dupla ekkora terasszal, de fele ekkora tetőkerttel az ár majdnem 20 százalékkal kevesebb, így tehát érdemes lehet mérlegelni a kertkapcsolat és a tetőkert közötti árkülönbségeket is - megannyi tényező mellett - a vásárlás során.
A III. kerület Budapest egy másik olyan része, ahol viszonylag sok, valamilyen formában zöldterülettel rendelkező új lakóingatlant építenek. A 170 lakás mintegy háromnegyede ezek közül kertkapcsolatos, a maradék főképp első, vagy második emeleti lakáshoz tetőkertet alakítanak ki. Az előző két lakás példájával összehasonlítva, a város ezen részén már mintegy 34 millió forintért lehet kapni egy 90 négyzetméter kertkapcsolattal és egy 15 négyzetméteres terasszal rendelkező, kétszobás új lakást.
Végül a XIII. kerület volt az, ahol szintén szép számban vannak olyan projektek, amelyeknél a természetközeliséget igyekeztek figyelembe venni a lakás kialakítása során. Közel 170 ilyen ingatlan szerpel az adatbázisban, ezeknél a kertkapcsolat kevésbé jellemző, illetve az átlagos külső zöld részek alapterülete 30 négyzetméter alatt marad. Ugyancsak megfigyelhető, hogy egyes projektekben, ahol a lakások a felsőbb - nyolcadik, kilencedik - emeleten helyezkednek el, a tetőkert alapterülete 10 négyzetméter alatt marad, vagyis a teraszok mellett csupán egy-egy parcellát alakítottak ki füves területként. A tetőkert kifejezés ezeknél talán kevésbé helytálló, ugyanakkor egy zsúfoltabb, nem külső kerület esetében már önmagában az is értékelhető, hogy ennyi zöldesített lakást építenek.
