Mire ügyeljünk, ha a kiskorú gyermek nevére íratjuk az ingatlant?

Mire ügyeljünk, ha a kiskorú gyermek nevére íratjuk az ingatlant?

2016-03-22 15:28:22

Gyakori eset, hogy a szülők kiskorú gyermekük részére vásárolnak ingatlant, hogy gyermek jövőjét megalapozzák. Szintén előfordul, hogy azért kerül a gyermek nevére az ingatlan, hogy később ez a vagyontárgy védve legyen a szülők esetleges adósságai miatti végrehajtásról. Bármilyen okból is kerülne a gyermek nevére az ingatlan, érdemes előtte végiggondolni, hogy milyen következményei lehetnek a jövőben a gyermek ingatlanszerzésének, például hogyan lehet a kiskorú gyermek nevére íratott ingatlant szükség esetén értékesíteni?    


A kiskorú gyermek jogi ügyeletei

Kiskorúnak az a személy minősül, aki a 18. életévét nem töltötte be. A kiskorú személyt főszabály szerint a törvényes képviselője, azaz a szülői felügyeletet gyakorló szülő képviseli. 
A 14. életévüket be nem töltött gyermekek nevében eleve csak a törvényes képviselőjük tehet nyilatkozatot, ők önállóan érvényes szerződést nem köthetnek, egyéb nyilatkozatot nem tehetnek. Ez alól egy kivétel van, a 14 év alatti kiskorú önmaga is köthet olyan csekély jelentőségű szerződést, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel. Például a kisebb értékű bolti vásárlás tartozik e körbe.
A 14. életévét betöltött kiskorú már bizonyos, törvényben meghatározott ügyleteket teljesen önállóan, szülői közreműködés nélkül is megköthet, például köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat; ajándékozhat, amennyiben az ajándék szokásos mértékű. A többi ügylete esetén viszont a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás a szülő által előzetesen vagy utólag is megadható. Hozzájárulás hiányában viszont a 14. életévét betöltött kiskorú által kötött ügylet is érvénytelen lesz.
 

A kiskorú ingatlanszerzése

A fentiek alapján tehát a kiskorú tulajdonszerzése esetén is főszabályként a szülő jár el a gyermek nevében a szerződéskötésnél. Abban az esetben, ha a szülők a gyermek nevére vesznek ingatlant, de a saját pénzükből, akkor a gyermek tulajdonszerzésének nincsen akadálya. Ebben az esetben lényegében ajándékozás történik, hiszen a szülők adják a pénzt ahhoz, hogy a gyermek tulajdon szerezhessen.

Más a helyzet akkor, ha a gyermek részére vásárolt vagy ajándékozott ingatlanon teher található, például jelzáloggal terhelt az ingatlan. Ebben az esetben a gyermek tulajdonszerzéséhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. Ide tartozik az az eset is, amikor a szülők kölcsönt vesznek fel a gyermek nevére megvásárolandó ingatlanhoz, és a kölcsön fedezete a gyermek nevére vásárolt ingatlan lenne. 
Az ingatlan teherrel való megszerzése alól egy kivétel van. Nem kell gyámhatósági jóváhagyás akkor, ha az ingatlan úgy kerül a gyermeknek ajándékozásra, hogy az ingatlant ajándékozó személy javára ezzel egyidejűleg haszonélvezeti jog kerül alapításra az ingatlanon.

Abban az esetben, ha az ingatlanvásárlásra a gyermek saját vagyonából kerül sor (például az általa örökölt pénzből), akkor a kiskorú tehermentes ingatlanszerzéséhez szintén gyámhatósági jóváhagyás szükséges, feltéve, hogy a gyermek vagyonából a vásárlásra fordított összeg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének tízszeresét (azaz jelenleg a 285.000,-Ft-ot) meghaladja.

A kiskorú ingatlanának átruházása           

Az ingatlannak a kiskorú gyermek tulajdonába adása még csak-csak megoldható, mivel ingyenesség esetén ehhez még gyámhatósági jóváhagyás sem szükséges. A gondok akkor kezdődhetnek, ha a szülők később úgy döntenek, hogy mégiscsak szükség lenne a gyermek nevére íratott ingatlanra, azt el kellene adni vagy visszaíratni a szülők nevére. A gyermek tulajdonában lévő ingatlan azonban már a gyermeké, azzal a szülők nem rendelkezhetnek kedvük szerint. 

A kiskorú ingatlanának bármilyen címen való átruházásához a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, függetlenül attól, hogy ingyenesen (ajándékozással) vagy ellenérték fejében kerülne sor erre. A hozzájárulást a gyámhatóság csak akkor adja meg, ha az ingatlan átruházása a gyermek érdekében áll. Ez lényegében a legtöbb esetben kizárja, hogy a gyermek elajándékozza az ingatlant, de az eladáshoz is csak akkor ad hozzájárulást a hatóság, ha ez a gyermek érdekét szolgálja. Ezért például megtagadják a hozzájárulást akkor is, ha a befolyt vételár a szülők adósságainak rendezését szolgálná. Ha pedig az eladáshoz a hatóság hozzájárul, a vételárként befolyt összeg szintén csak a kiskorú érdekében használható fel.  
   
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

ALBÉRLET
kiadó lakás infok
Kiadó lakás - „etikus kisokos”
Az elmúlt évtized vezető befektetési módszere volt a hasznosítási céllal vásárolt ingatlan. A vevők nagy többsége olyan megoldásokat keresett pénztárca és lehetőség függvényében, ahol az ingatlan állapotától függően nem csak a kiadásból, de a lakás értékének hosszabb távú növekedéséből is kamatoztathatta aktuális befektetését.
A kaució 5 lényeges tudnivalója
A kaució 5 lényeges tudnivalója
A kaució a szerződéses  kötelezettségvállalások biztosítására használt eszköz. Leginkább a bérleti  szerződések körében találkozhatunk a kaucióval, de számos más szerződéshez  kapcsolódó biztosítékként is szerepelhet. Mit érdemes tudni a kaucióról? 
kiadó lakás, budapesten kiadó lakás, albérlet budapesten, albérlet
Az albérlet piac helyzete Budapesten – Interjú Kovács Ildikóval (Student)
Mindig izgalmas időszak az ingatlanpiacon a szeptember környéke, hiszen az iskola kezdete miatt ilyenkor a szokásosnál is jobban felpörög az albérlet piac, főleg a keresleti oldalon. Egy tavalyi – szintén ezidőtájt készített – cikkünkből is kiderült, hogy koránt sincs könnyű dolga a Budapesten albérletet keresőknek, hiszen irreálisan magasra szöktek az árak. Úgy gondoltuk, hogy idén is érdemes megkérdezni egy MIOSZ-os szakembert arról, hogy történt-e valamilyen változás a piacon az egy évvel ezelőttihez képest. Ehhez Kovács Ildikót, a Student Housing budapesti irodavezetőjét hívtuk segítségül. 
albérlet, kiadó lakás, kiadó albérlet
A fél fizetésünk lakbérre megy el
Nyugat-Európában egy átlagos albérlő a jövedelmének mintegy 25 százalékát fordítja lakhatásra, míg Magyarországon ez akár 50 százalék is lehet - közölte az InfoRádió kérdésére az Otthontérkép vezető elemzője. Ditróy Gergely szerint hazánkban továbbra is megközelíti a 90 százalékot azoknak az aránya, akik saját tulajdonú ingatlanban élnek.