Magyar
Karácsony táján se szeri, se száma a különböző árleszállításoknak és akcióknak, amelyek keretében a kereskedőktől ténylegesen vagy látszólag jelentősen a normális ár alatt vásárolhatunk termékeket. Nem minden ajánlat olyan jó azonban, mint amilyennek elsőre látszik, és vannak, akik a vásárlók kihasználására törekednek látszólagos kedvezményekkel. Mit tehet a fogyasztó, akit átejtettek?
A törvény tiltja, hogy a kereskedők tisztességtelen gyakorlatot folytassanak. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ha a kereskedő kommunikációja, az áru értékesítésével, a reklám és marketingtevékenységével kapcsolatos magatartása nem felel meg a szakmai gondosság követelményének, és ezzel torzítja a vásárlóhoz eljutó információkat, ezzel pedig a termékkel kapcsolatban olyan döntés meghozatalára késztetheti, amit egyébként nem tett volna meg (pl. egy igen kedvezőnek hirdetett ár miatt vásárolja meg a terméket).
Számtalan módon megvalósulhat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Ilyen lehet például minden olyan valótlan vagy megtévesztő módon közölt információ, ami az áru származási helyére, eredetére, valamely célra való alkalmasságára, a használatától várható eredményekre, előnyeire, kockázataira, egészségre gyakorolt hatásaira vonatkozik.
Előfordul az is, hogy egy-egy kereskedő úgy hirdet egy terméket, hogy az nála jelentős árengedménnyel kapható. Esetleg még azt is közli, hogy mi volt az a magasabb ár, amelyről a terméket „leárazta”, miközben semmilyen valódi engedményt nem tesz. Ez tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhet.
Fontos, hogy tisztességtelen kereskedelmi magatartás, ha a kereskedő az áru árára, az ár megállapításának módjára, különleges árkedvezmény vagy árelőny meglétére vonatkozóan valótlan információt közöl vagy valamely információt megtévesztése alkalmas módon közöl. Ha tehát a kerekedő például akciós áron hirdet egy olyan terméket, amely máshol árengedmény nélkül is jelentősen olcsóbban megvehető, az felveti a tisztességtelen kereskedés lehetőségét. Szintén ehhez vezet az is, ha az általa megjelenített „rendes” ár, amelyről a terméket leárazta nem valós. Ez is megtévesztő, hiszen valójában nincs kedvezmény, voltaképpen a normál árat hirdeti akciósként.
Mindenképpen javasolt az, hogy mielőtt egy terméket megvásárolunk, nézzünk utána, hogy ugyanaz a termék másik kereskedőnél milyen áron kapható, és ne higgyünk feltétlenül az akciósként hirdetett áraknak.
Ha interneten vásároltunk olyan terméket, amelyről utóbb kiderül, hogy megtévesztő áron vettük, és máshol sokkal olcsóbb lett volna, akkor a legegyszerűbb, ha elállunk a szerződéstől. Ezt a termék átvételétől számított 14 napon belül indokolás nélkül megtehetjük. Ez esetben vissza kell küldeni a terméket a kereskedőnek, aki köteles a vételárat visszatéríteni. Egyes termékekre nem vonatkozik e szabály, így például a gyorsan romló árukra, a szoftverekre, hangfelvételekre, ha csomagolásukat már felbontották.
Nem internetes vásárlás esetén az elállási jog automatikusan nem illeti meg a vásárlót, azaz a kereskedő nem köteles visszatéríteni a vételárat. Ennek ellenére érdemes a panaszt jelezni a kereskedőnek. Ha nem sikerül megállapodásra jutni, és a kereskedő egyértelműen megtévesztett minket az áru valódi ára, értéke tekintetében, akkor e szerződés érvénytelensége alapján lehet a vételárat visszakövetelni. A tisztességtelen kereskedelmi tevékenység ellenőrzésével a fogyasztóvédelmi hatóság foglalkozik, ahova ilyen probléma esetén szintén lehet fordulni.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621
