Magyar
A 2016 januárban életbe lépett Családi Otthonteremtési Kedvezmény életének 9 hónapja alatt több változást is megért. A kezdeti – rendkívüli szigorú – új lakások vásárlásához, építéséhez kitalált állami támogatás a hónapok során újabb és újabb könnyítő feltételekkel bővült. Ezen változásokról mind a sajtó, mind a pénzintézetek folyamatosan tájékoztatták az érdeklődőket, ügyfeleiket.
Most az utolsó (?) vagy pontosabban a legutóbbi változásról szeretnénk némi képet adni.
2016. szeptember 15-én megjelent a 273/2016. (IX. 15.) Korm. rendelet, ami módosította a CSOK szabályait.
Mi is változott az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatások esetében?
• azon gyermekek után lehet igényelni a CSOK-ot akik még nem töltötték be a 25. életévüket. Ez az életkor korábban 20. évben volt maximalizálva és már jelenleg nem feltétel a hallgató jogviszony.
• Amennyiben a 25 év alatti gyermekek szülője/szülei elhunytak, úgy a gyámot is megilleti az igénylés joga.
• A születendő magzat a korábbi 24. helyett már a 12. hetet követően gyermeknek minősül.
Könnyítést jelent a CSOK igénylésénél, hogy azoknál az új lakás építéseknél, vásárlásoknál is lehet igényelni a vissza nem térítendő támogatást
• melynek van építési engedélye, de még nem rendelkezik használatbavételi engedéllyel.
Ez a változás különösen az új – értékesítés céljára épített – lakás vásárlása esetén volt fontos, hiszen a korábbi jogszabályi előírás csak akkor engedélyezte a CSOK igénylését, ha a lakás már jogilag is elkészült. Ehhez viszont már ki kellett fizetnie a vevőnek a vételár - támogatási összeg nélküli – részét. Ezzel hatalmas kockázatot vállalt az igénylő, ugyanis több esetben előfordult, hogy ennek megtörténte után mégsem kapta meg a CSOK összegét.
• Építőközösség tagjaként is igényelhető a CSOK
• Osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlannál is igényelhető a vissza nem térítendő támogatás.
Ennek fontos jelentősége van, hiszen az építkezés olyan fázisában, amikor még nem alakul meg a társasház, már igényelhető a támogatás. Feltétele viszont, hogy osztatlan közös tulajdon esetén a használati jogmegosztásban nevesített kizárólagos tulajdona meglegyen.
• Bővült azok köre a CSOK igénylési lehetőségnél, akik szolgálati lakásban élnek, például a fegyveres testületek tagjai vagy a családos lelkészek esetében.
• Csak az az igénylő veheti igénybe a CSOK-ot, aki az építési tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben nem rendelkezik tulajdonnal, valamint a gazdálkodó szervezet tulajdonosa az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa.
Amennyiben a támogatott személyek a CSOK rendelet szeptemberi módosítása előtt szerettek volna felépíteni egy 25 millió forintos költségvetésű új házat önerő nélkül, csak a 10+10+5 (CSOK, támogatott hitel, ÁFA –visszatérítés) milliós támogatásból, akkor – megfelelő jövedelemfedezettség és a jogszabályi feltételeknek való megfelelés esetén – ez kivitelezhető volt.
Ez a lehetőség azonban 2016. szeptember 16. után nem lehetséges. A családi otthonteremtési kedvezmény összegének folyósítása új lakás építése esetében, (jogszabályban rögzített kivétellel) a készültségi fokkal arányosan, utólagosan történik.
2017. január elsejétől az épület készültségi fokának megfelelő, az építési költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségre igényelhető az arányos összegű CSOK támogatás. A családi otthonteremtési kedvezmény utolsó részletének folyósítására akkor kerülhet sor, ha az új lakás a műszaki állapotára tekintettel a lakhatási igények kielégítésére alkalmas.
A módosító jogszabály külön rendelkezik azon igénylők kérelmére vonatkozóan, akiket korábban az építkezés magas készültségi fokára hivatkozással utasítottak el a pénzintézetek. Ebben az esetben az jogszabályban nevesített díjak felszámítása nélkül, a hitelintézethez intézett nyilatkozat benyújtásával kérheti kérelmének ismételt elbírálását.
Bár az önerőre vonatkozóan nincsen jogszabályi előírás, de mivel készültségi fok alapján történik a folyósítás, ahhoz, hogy normál ütemben lehessen haladni az építkezéssel, legalább 15-20% önerőt célszerű beépíteni.
A Családi Otthonteremtési Kedvezmény változatlanul kiegészíthető piaci kamatozású vagy kamattámogatott hitellel.
Pozitív változás az is, hogy a támogatást az igénylő halála esetén az örökösnek nem kell visszafizetnie.
A módosítás nem tartalmaz kirívó újdonságot a korábbi Családi Otthonteremtési Kedvezményhez képest. Így inkább finomhangolásról a”húzd meg, ereszd el” mentalitásban „az ereszd el” változatot képviseli. Ezért célszerű az együttes hatását nézni a teljes rendeletnek, melynél figyelembe kell venni az új lakások építésének ÁFA kulcs csökkentését is.
2016 első három negyedévében 5.307 új lakás épült, 14%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakások építésére vonatkozó egyszerű bejelentések együttes száma 21.414 volt, ami csaknem két és félszerese a 2015. I–III. negyedévinek – áll a Központi Statisztikai Hivatal közleményében.
Ebből
• az épített lakások száma Budapesten 22, a megyei jogú városokban 29, a többi városban 5,9%-kal nőtt, a községekben ugyanakkor 4,9%-kal csökkent;
• a természetes személyek által épített lakások aránya 58-ról 49%-ra esett, a vállalkozások által építetteké 41-ről 51%-ra emelkedett;
• az új lakóépületek között 56-ról 47%-ra csökkent a családi házban épült lakások aránya, míg a többszintes, többlakásos épületekben használatba vetteké 34-ről 43%-ra nőtt.
• Megnövekedett a kiadott építési engedélyek és bejelentések száma is 2016-ban, mely 21.414 volt. Ez nem egészen két és félszerese, ezen belül Budapesten és a megyei jogú városokban közel háromszorosa az előző év azonos időszakinak.
A KSH adatok szerint megindult az építőiparban egy szerény, de mégis emelkedő lakásépítési tendencia, s ennek egyik kovásza a Családi Otthonteremtési Kedvezmény lehetett.
