Magyar
Hazánkban nyolc év alatt 36 ezer szakképzett munkaerő tűnt el az építőiparból, a vállalatok többsége hivatalosan 4 vagy annál kevesebb munkavállalót alkalmaz. Az ágazati termelékenységben Magyarország az unión belül az utolsók között áll - hangzott el a Közép-európai Egyetemen (CEU) megrendezett Magasépítés 2017 konferencián.
Az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szövetsége) és az MMK (Magyar Mérnöki Kamara) szervezésében került sor a Magasépítés 2017 konferencia megrendezésére, melynek keretében a magyar építőipar meghatározó szereplői vitatták meg az elmúlt évek jelentős változásait és annak a következő évekre gyakorolt legfőbb kihívásait. A főbb témák az alábbiak voltak:
2017-ben a kapacitás- valamint a munkaerőhiány jelenti az új beruházások, fejlesztések indításának és a meglévők befejezésének legfőbb kihívását. Magyarországon jelenleg 272 ezer főt foglalkoztat az építőipar, azonban 2008 és 2016 között 36 ezer fővel csökkent a munkavállalók száma. 12 ezren dolgoznak külföldön regisztráltan, de a becslések szerint további 30 ezer ember dolgozik külföldön regisztráció nélkül.
Jelenleg 20-30 ezer munkavállaló hiányzik a magyar építőiparból, aminek pótlása elengedhetetlen az ágazat hatékonyságának növekedéséhez - mondta el Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója. A magasépítő-szektorban a megemelkedett árak ellenére az építkezéseken dolgozók fizetésének emelését gátolja, hogy a plusz árrést az anyagbeszállítók árai felemésztik. Hiába szárnyalna tehát az ingatlanpiac, a hatalmas mérnöki és kivitelezői kapacitáshiány erős gátat jelent.
Az állami és a versenyszféra megrendeléseinek aránya 50-50 százalék, egy egészséges piacon azonban a versenyszférának legalább 65-70 százalékos részesedés lenne indokolt. A magasépítőiparra jellemző, hogy meglehetősen sok a vállalkozás melyek többsége négy főnél kevesebb embert foglalkoztat. Az építőiparban a hatékonyság növelése érdekében a vállalkozói kedv erősítése és az ágazat támogatása szükséges. Az építőiparba megfelelő bérekkel külföldről és más hazai iparágakból is át lehetne csábítani a munkaerőt, csökkentve ezzel a munkaerőhiányt.
Az ágazat érdekérvényesítési erejének folyamatos növelése, a reális munkadíjak, a csökkenő közterhek és a megfelelően képzett utánpótlás biztosítása a mostani tendenciát visszafordíthatóvá tehetné - tette hozzá Forján Mátyás, a Schilling és Társai Kft. ügyvezető igazgatója. A munkaerő biztosítása a béremelések mellett a munkakörülmények javításával és átképzésekkel is erősíthető lenne.
Kreinbacher József az MHH vezérigazgatója a projektek eredményességéhez szükséges összetevőkről beszélt. A megrendelő az ötlettől a tervezésen, a tendereztetésen, a vállalkozó kiválasztásán és a kivitelezésen át az átadásig folyamatosan az általa választott szakemberekkel dolgozik együtt, így az ő szakmai tudásuk és emberi hozzáállásuk elengedhetetlen a sikeres projekt megvalósításához. A kölcsönös bizalom és tisztelet az ágazat hatékony működésének és versenyképességének a kulcsa, de ezen a téren még van mit javítanunk.
A transzparens árképzés kérdésének fontosságát emelte ki Varga Mihály, a KÉSZ Csoport elnöke. Általános tendencia, hogy a nagyobb szabású projekteknél az előre kalkulált büdzsé a megvalósítás során elcsúszik, emiatt fontos, hogy a beruházók és a tervezők a költségvetési kiírásokat kimondottan arra képzett szakemberek, mérnökök segítségével állítsák össze. Fontos lenne továbbá, egy az ágazatra kidolgozott költségvetés-készítő rendszer elkészítése is.
Nemzetközi összehasonlítás alapján a termelési mutatókban Magyarország alulmarad más európai országokhoz képest. A vállalkozások átlagos termelékenysége hazánkban 79 ezer euró évente, míg például Szlovéniában 111 ezer euró, Ausztriában pedig 1 millió euró - mondta el Gönczöl Péter, a STRABAG-MML Kft. ügyvezető igazgatója. Magyarországon az építőipart a kényszervállalkozások sora jellemzi. A 250 főt meghaladó foglalkoztatók aránya mindössze 0,02 százalék az összes vállalkozáson belül, míg a vállalkozások 90 százaléka 4 vagy annál kevesebb főt foglalkoztat. Ezzel összefüggésben a vállalkozásokra a gépesítés hiánya jellemző, így a vezető technológiák bevezetése szinte lehetetlen feladat.
A szakértők szerint a vállalatok számára az egyik legfontosabb cél a gépesítés fejlesztése kell, hogy legyen, valamint a cégeknek érdemes minél inkább egyfajta területre specializálódniuk. A felelős megrendelői magatartás nagymértékben hozzájárul a termelés növekedéséhez, amihez viszont szükséges a megrendelők elképzeléseinek tudatos, a büdzséhez igazított pontos megfogalmazása, a gyors és határozott döntési mechanizmus, valamint a tervezői kontroll megléte.
