Magyar
Rossz szomszédság török átok – mondja Arany János „A fülemile” című népszerű versében. A szomszédok közötti összetűzés, perpatvar, kit mi illet, ki mit tehet, nem csak napjainkban okoz problémákat. Nem véletlen, hogy a jog is igyekszik rendezni a szomszédok jogait, a szomszédsággal kapcsolatban felmerülő kérdéseket. Milyen jogok illetik meg és kötelezik a szomszédokat? Mik azok a szomszédjogok? Ezek közül nézünk most meg néhányat.
Mik azok a szomszédjogok?
A Polgári Törvénykönyv mellett további törvény és más jogszabályok is rendezik az úgynevezett szomszédjogokat. A szomszédjogok között olyan helyzetekre találunk előírásokat, mint például mikor és hogyan használható a szomszéd telke, kit illet az áthullott termény, ki használhatja a közös kerítést vagy éppen levágható-e a szomszéd telkéről átnyúló ág.
Bár a szomszédjogok különös szabályairól szóló 2013. évi törvény eligazítást ad a fenti kérdésekben, azt is kimondja, hogy
„Az ingatlanok használatát törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály (a továbbiakban együtt: jogszabály), illetve a felek megállapodása e törvény szabályaitól eltérően rendezheti.”
Vagyis, egy-egy konkrétan felmerülő kérdésben nem biztos, hogy csak az itt található szabályokat kell figyelembe venni. Érdemes utánanézni a helyi előírásoknak, bizonyos esetekben az építési szabályoknak is. Az pedig kifejezetten jó dolog, hogy a törvényalkotó gondolt arra az esetre is, ha a szomszédok maguk szeretnék lefektetni a békés egymás mellett élés szabályait. Ebben az utóbbi esetben, a későbbi viták elkerülése érdekében, célszerű írásban rögzíteni a megállapodást.
Elkóborolt állatok: mi a teendő?
Mi a teendő, ha a szomszéd kutyája, baromfija vagy netán a húsvéti nyuszija a mi telkünkre téved és még kárt is okoz?
A törvény kimondja, hogy
„Ha a tilosban talált állat tulajdonosa ismert, az ingatlan tulajdonosa köteles őt az állat befogását követően annak elszállítására felszólítani, de mindaddig visszatarthatja az állatot, amíg az az által okozott kárt az állat tulajdonosa meg nem téríti.”
Ha a szomszéd háziállata hozzánk téved, értesítenünk kell a szomszédot, hogy szállítsa el az állatot. Abban az esetben, ha az állat feltúrja a virágágyásainkat, az elkóborolt szomszéd kutya a mi csirkéinken vagy házi kedvencünkön (legyen az akármilyen kisállat is) éli ki ősi vadászösztönét, a nyúl megdézsmálja a zöldséges kertet stb., a szomszéd köteles az állat által okozott kárt megtéríteni.
Kit illet az áthullott dió?
Szintén gyakori vitaforrás lehet, hogy kié az áthullott gyümölcs, dió? Felszedheti-e azt a fa tulajdonosának szomszédja?
A törvényi rendelkezés alapján ez nem tilos, de csak abban az esetben, ha a növény tulajdonosa a termény beszedését elmulasztotta.
Abban az esetben, ha a fa pont a két telek határvonalán áll, a szabály annyiban módosul, hogy a termény egyenlő arányban illeti a szomszédos ingatlanok tulajdonosait. Nem állítom, hogy nem lehet vita abból, mennyi is az egyenlő. Törvényi szinten ezt már igazán nehéz lenne grammra pontosan szabályozni J Talán ebben meg tudnak egyezni a felek. Ha mégsem, végső megoldásként érdemes megszívlelni az „okos enged, szamár szenved” elvet.
Szomszédos ingatlanok elválasztása: kerítés, mezsgye, sövény
Az elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény használatára a szomszédok közösen jogosultak. Nyilván ez is fontos szabály lehet, de talán még fontosabb, hogy kinek kell karbantartani a kerítést, sövényt.
A törvény úgy rendelkezik, hogy
„A szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény fenntartásával járó költségek olyan arányban terhelik az ingatlanok tulajdonosait, amilyen arányban őket jogszabály vagy megállapodásuk annak létesítésére kötelezi. Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a fenntartás kérdéséről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik.”
Az is előfordulhat, hogy pont a telekhatáron álló növény akadályozza az egyik ingatlan rendes használatát. Ebben az esetben követelhető, hogy azt közös költségen távolítsák el, de csak akkor, ha másként nem lehet elhárítani, megoldani az akadályoztatást.
Áthajló ágak, átnyúló gyökerek
A szomszédjog egyik leggyakoribb tipikus élethelyzetét a szomszédtól áthajló ágak és a növények föld alatt átnyúló gyökerei jelentik.
Ilyen esetekben az ingatlan tulajdonosa csak akkor jogosult az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el.
Az életet nem érdemes feleslegesen bonyolítani. Békés egymás mellett élést kívánok mindenkinek!
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
- - - - - - - -
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
