Milyen okokból támadható meg a végrendelet?

Milyen okokból támadható meg a végrendelet?

2017-06-29 15:35:48

Az örökhagyó a vagyonáról halála esetére végrendelettel rendelkezhet. Ahhoz, hogy egy okirat végrendeletnek minősüljön, két alapvető feltételt kell teljesítenie: egyrészt az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést kell tartalmaznia, másrészt külsőleg az örökhagyótól származónak kell lennie. A végrendelet alapvető célja az örökhagyó végakaratának érvényre juttatása. Időről-időre előfordul, hogy olyan személy, aki örökös vagy végrendelet híján az lenne meg szeretné támadni a végrendeletet. Milyen okokból támadható meg a végrendelet?   


Alaki hibás végrendelet, végrendelkezési képesség hiánya

Előfordulhat, hogy a végrendelet tartalmilag megfelel az előírásoknak, azonban olyan formában tették, amely miatt nem tekinthető érvényesnek. Ilyen például, ha az örökhagyó a nem saját kézzel írt végrendeletén (magánvégrendelet) nem alkalmaz tanúkat. Ugyanilyen eset, ha a több oldalból álló magánvégrendelet oldalairól hiányzik az oldalszám, vagy a tanúk, illetve az örökhagyó aláírása.

A végrendelkezési képesség azt jelenti, hogy valaki a törvény alapján meghatározott formában végintézkedést tehet. A végrendelet érvénytelenségét eredményezi, ha a végrendelkező nem rendelkezett végrendelkezési képességgel. Ilyen eset például a 14. életévét be nem töltött kiskorú gyermek végrendelete, vagy az olyan személy magánvégrendelete, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van.

Akarati hiba

Érvénytelen a végrendeletben tett rendelkezés, ha az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni. Ide tartoznak azok az esetek, ha az örökhagyó tárgyi vagy személyi tévedésben volt, illetve ha megtévesztették, vagy például fizikai kényszer hatására végrendelkezett.

Szintén akarati hibás a végrendeleti rendelkezés, ha az örökhagyót annak megtételére valaminek a téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indította.

Ugyanebbe a körbe tartozik az az eset is, ha az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá a végrendeleti intézkedésre. Tisztességtelen befolyásolásnak minősülhet például az olyan ráhatás, amely a közmegítélés szerint nem felel meg az erkölcsi elvárásoknak, feltéve, ha enélkül nem került volna sor a végintézkedésre. 

Az akarati hibás végrendeleti rendelkezés orvosolható az örökhagyó által, mert az ilyen rendelkezés érvényes lesz, ha utóbb a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja.

Végrendelet tartalmi hibája

A végrendelet tartalmi fogyatékossága körébe szokás sorolni azokat az eseteket, ha az örökhagyó olyan feltételhez köti a végrendeleti juttatást, ami jogellenes. A nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző, az érthetetlen, lehetetlen és ellentmondó feltétel érvénytelen. Tehát alapesetben a végrendeleti juttatás érvényes marad, csak a jogellenes feltételt kell figyelmen kívül hagyni. A feltétel érvénytelensége a végrendeleti rendelkezés érvényességét csak akkor érinti, ha megállapítható, hogy az örökhagyó a rendelkezést a feltétel nélkül nem tette volna meg.

A végrendelet tartalmi hiányossága más okból is előfordulhat. Ilyen lehet például, ha olyan személyt jelöl meg az örökhagyó örökösként, aki a végrendelet tételének idején még nem fogant meg.

Egyéb megtámadási okok

Előfordulhat, hogy olyan ok áll fenn, amely miatt a végrendelet nem fejtheti ki célját. Ilyen eset, ha a végrendelkező a végrendeletét visszavonta, ideértve azt is, ha a korábbit követően újabb írásbeli végrendeletet tett. A korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései viszont fennmaradnak.

Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. Hatályát veszti a szóbeli végrendelet, ha a feltételéül szolgáló helyzet megszűnt, és az örökhagyó ezután megszakítás nélkül 30 napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet.

A megtámadásra minden esetben az jogosult, aki a megtámadás sikere esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne. A megtámadás joga az öröklés megnyílásától – azaz az örökhagyó halálától - számított 5 év alatt elévül.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

A megbízható jogi képviselő

www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu

info@kocsis-iroda.hu


 

 

 

 

 


Cím:   H-1126 Budapest, Orbánhegyi út 14.

Tel :   30/328-6789

Nyitvatartás: 9.00-17.00

Web:  www.miosz.huhttps://www.facebook.com/miosz.ingatlankozvetitok?fref=ts 

 

JOGI ISMERETEK
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Telekszomszédok viszonylag gyakran ütköznek olyan problémába, hogy az egyik telken álló épület egy része átlóg a szomszédos telekre. Mi a túlépítés? Mit érdemes tudni a szabályairól? Milyen lehetősége van túlépítés esetén a szomszédos ingatlan tulajdonosának?