Milyen jogai vannak a gazdasági társaság kisebbségi tulajdonosának?

Milyen jogai vannak a gazdasági társaság kisebbségi tulajdonosának?

2019-09-24 12:01:29

Mit tehet a gazdasági társaság tagja, ha  kisebbségben van? A gazdasági  társaságok működésének alapja a társaság tagjainak együttműködése. Előfordulhat  az is, hogy a tagok nem értenek egyet egymással, és érdekeik nem egyeznek egy  adott kérdésben. Ilyen esetben a gazdasági társaság tagjai leggyakrabban  többségi szavazattal dönthetnek. Így lesz olyan tag, aki kisebbségben marad. Milyen  jogai vannak a kisebbségben maradó tagnak a társaság ellenőrzésére és jogai  védelmére?


Tagsági jogok és információs  jogok

Mint minden tagot, a kisebbségben lévő tulajdonost is megilletik mindazok a jogok, amelyekkel bármely tag rendelkezik. Így jogosult a gazdasági társaság legfőbb szervének (tagok gyűlése, taggyűlés, közgyűlés) ülésén részt venni, ott felszólalni és a határozathozatalkor szavazni.

A tagnak arra is joga van, hogy a már összehívott legfőbb szerv napirendjének kiegészítését kérje az általa indítványozott kérdésekkel. Kft. esetén ezt bármely tag megteheti, míg zrt. (zártkörűen működő részvénytársaság) esetén ehhez a szavazatok legalább 5 százalékával, nyrt. (nyilvánosan működő részvénytársaság) esetén legalább 1 százalékával rendelkező részvényesek indítványa szükséges.

Minden tagnak joga van arra, hogy a vezető tisztségviselőtől a cégre vonatkozóan felvilágosítást  és iratbetekintést kérjen. (Erről  az erthetojog.hu oldalán Dr. Kocsis Ildikó cikkében is olvashatunk.) A vezető tisztségviselő köteles a szükséges felvilágosítás megadni, és a tagnak a vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba való betekintést biztosítani.

A vezető tisztségviselő a felvilágosítást és az iratokba való betekintést csak akkor tagadhatja meg, ha ez a társaság üzleti titkát sértené, illetve, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Általános jelleggel azonban nem tagadható meg a tagtól az iratbetekintés üzleti titok miatt, hanem csak konkrét iratok vonatkozásában. Ha a tag nem tartja indokoltnak a felvilágosítás megtagadását, a cégbíróságtól kérheti a társaság kötelezését a felvilágosítás megadására.


Kisebbségvédelmi jogok

A gazdasági társaság legfőbb szervének ülését rendszerint az ügyvezetés hívja össze. A törvény lehetővé teszi azt is, hogy a társaság azon tagja vagy tagjai, akik együttesen a szavazati jogok legalább 5 százalékával rendelkeznek, bármikor kérjék a legfőbb szerv ülésének összehívását vagy ülés tartása nélküli döntéshozatalát. A kérelmet az ok és a cél megjelölésével az ügyvezetéshez kell benyújtani.

Ha az ügyvezetés a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül nem intézkedik az ügyben, az ülést az indítványozó kérelmére a cégbíróság hívja össze, vagy felhatalmazza az indítványozót az ülés összehívására, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására.

A tagok kezdeményezhetik, hogy a társaság utolsó beszámolóját külön megbízott könyvvizsgáló vizsgálja meg. Ugyancsak kérhetik az utolsó két évben az ügyvezetés tevékenységével kapcsolatos valamely gazdasági eseményre vagy kötelezettségvállalásra (pl. szerződés) vonatkozó külső könyvvizsgálatot. Ha pedig a legfőbb szerv elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra az erre vonatkozó indítványt, a szavazati jogok legalább 5 százalékával rendelkező kérelmére a cégbíróság rendeli el a vizsgálatot és jelöli ki a könyvvizsgálót a társaság költségére. Az erre vonatkozó kérelmet a legfőbb szerv ülésétől számított 30 napos határidőn belül lehet benyújtani a bírósághoz.

A tagoknak jogukban áll, hogy a társaság valamely tagjával, vezető tisztségviselőjével, felügyelőbizottsági tagjával vagy könyvvizsgálójával szemben támasztható követelés érvényesítését (pl. kártérítés) kezdeményezzék. Ha az ilyen irányú indítványt a legfőbb szerv elvetette vagy nem bocsátotta szavazásra, akkor a szavazati jogok 5 százalékával rendelkező tagok a követelést a társaság képviseletében és javára maguk is érvényesíthetik.


Egyéb kisebbségvédelmi  eszközök

A gazdasági társaság bármely tagjának joga van arra, hogy a társaság legfőbb szerve által hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kérje. Fontos azonban, hogy a bírósági felülvizsgálatot nem teszi önmagában megalapozottá az, ha a határozat a tag érdekeit sérti. A bíróság csak akkor helyezi hatályon kívül a határozatot, ha az jogszabályt sért vagy a társaság létesítő okiratának valamely rendelkezésébe ütközik.

Nincs akadálya annak, hogy a gazdasági társaság létesítő okiratában a tagok további kisebbségvédelmi rendelkezéseket vezessenek be. Például a törvényhez képest szélesíthetik azoknak a döntéseknek a körét, amelyhez a tagok egyhangú határozatára van szükség.

Arra is van lehetőség, hogy a tagok egymással ún. szindikátusi szerződést kössenek, amelyben szintén erősíthető a kisebbség érdekvédelme. Például megállapodhatnak, hogy gondoskodnak a kisebbség megfelelő képviseletéről az ügyvezetésben. Fontos azonban, hogy a szindikátusi szerződés a tagokat egymással szemben kötelezi, ezért például a szindikátusi szerződésbe ütköző társasági határozat nem támadható meg eredményesen a bíróságon.  

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu

JOGI ISMERETEK
Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén
Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy peres eljárás mellőzésével miként üríthető ki az önkényesen elfoglalt lakás. Az Alkotmánybíróság egy közelmúltban hozott határozata következtében 2023. szeptemberétől változások történtek az önkényes lakásfoglalók esetén. Melyek az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének új szabályai?
Magánokirat vagy közokirat? – A legfontosabb tudnivalók
Gyakran lehet hallani, hogy valamely szerződést vagy nyilatkozatot teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. Az okiratok egyes típusainak különös jelentősége lehet például az okiratok bizonyító ereje, a szerződések érvényessége vagy végrehajtósága szempontjából. Mit jelent a magánokirat és a közokirat? Mit érdemes tudni az okiratokról?
Hogyan örökölhet az élettárs?
Hazánkban is sokan élnek élettársi kapcsolatban. Mégis gyakran csak az élettárs halála esetén merül fel a kérdés, hogy a túlélő élettárs örökölhet-e az elhunyt után. Az élettársnak szűkebb lehetőségei vannak az öröklésre, mint a túlélő házastársnak. Hogyan örökölhet az élettárs?
Kinek a feladata a bérlakás karbantartása?
Az őszi időszakban megnövekszik a frissen megkötött lakásbérleti szerződések száma. A bérleti szerződés megkötése előtt mindenképpen érdemes figyelmet fordítani arra, hogy a leendő bérlemény berendezései milyen állapotban vannak. A bérleménynek ugyanis vannak olyan részei, amelynek javítási, karbantartási költségei a bérlőt terhelik. Kinek a kötelezettsége a bérlakás karbantartása? Kinek a feladata a bérleményben felmerülő hibák javítása?