Magyar
Még nem láttunk olyat a statisztikákban, amit ma az MNB közzétett: idén februárban a lakáshitelek több mint 70%-át már fix kamatozással vették fel a háztartások. Pedig december óta 3% alatt van a változó kamatozású hitelek átlagkamata, így a kezdeti törlesztőrészlet alapján inkább ez utóbbiakat érné meg felvenni. A látványos változás mögött a lakosság erősödő kockázatkerülése és a jegybank által minősített fogyasztóbarát lakáshitelek terjedése állhat. Az alábbiakban a bankszektor friss hitel- és betéti adataiból szemezgetünk, két hét múlva esedékes konferenciánkon pedig banki és hitelközvetítői előadókkal részletesen is elemezzük a helyzetet.
Töretlenül nő a lakosság hitelfelvételi kedve: februárban 34%-kal vettünk fel több hitelt, mint egy évvel korábban, ezen belül a lakáshitelek új szerződéses összege 42%-kal, a személyi kölcsönöké pedig 64%-kal növekedett.
Mindkét növekedési adat magasabb a 2017-es átlagnál, és bár visszaesett a lakáshitelek felvétele őszhöz képest, ez csak a szezonalitással magyarázható. Személyi kölcsönből viszont annyit vettünk fel, mint a tavalyi éven belüli csúcsot jelentő augusztus hónapban.
Egyre érdekesebbé kezd válni, hol állunk most a válság előtti, 2008-as számokhoz képest. Ha az év olyan erősen folytatódik, ahogy kezdődött, akkor mindössze 8-10%-kal veszünk fel idén kevesebb lakáshitelt, mint egy évtizede.
Továbbra is érvényes azonban megállapítás, hogy a teljes lakossági hitelfelvétel így is alig több mint a közel fele a tíz évvel korábbinak, ugyanis a szabad felhasználású jelzáloghitelek piaca továbbra sem támadt fel.
A leglátványosabb változást a kamatperiódusok elmozdulása jelenti. Idén februárban először fordult elő, hogy 70% fölé nőtt a fix kamatozású lakáshitelek aránya az új szerződésekben. A látványos változás mögött a lakosság erősödő kockázatkerülése és a jegybank által minősített fogyasztóbarát lakáshitelek terjedése állhat.
Elmondható, hogy a változó kamatozású hiteleket a 3 és 5 éves kamatperiódusa.
lakáshitelek kezdték el kiszorítani. Pedig ezek átlagkamata 1,3 százalékponttal magasabb, ami egy 15 éves futamidejű, 10 millió forintos lakáshitel esetében több mint 6 ezer forintos különbözetet jelent a kezdeti havi törlesztőrészletben. Egyértelműen felerősödött a kamatkörnyezet emelkedésétől való félelem, amire megfelelő választ jelentenek a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek.
A lakossági hitelkihelyezés dinamikus bővülése ellenére nettó hiteltörlesztő volt a lakosság februárban, ami a hitelfelvételek szezonalitásával magyarázható (miközben a törlesztések jellemzően nem mutatnak szezonalitást).
A lakosság banki hiteltartozása február végén 5752 milliárd forinton állt, ami minimálisan (0,6%-kal) még alacsonyabb is az egy évvel korábbinál. Vélhetően a követelésértékesítések nélkül már kis mértékben emelkedett volna a lakossági hitelállomány.
Eközben az aktív betétgyűjtésre nincsenek rászorulva a bankok, kamatverseny nélkül is 7,4%-kal, 7910 milliárd forintra emelkedett a lakossági betétállományuk. Ennek közel 85%-a forintbetét, az alacsony kamatkörnyezet miatt 63%-a pedig lekötés nélküli (látra szóló) betét.
Az elmúlt időszak nagy részéhez hasonlóan nettó betételhelyező volt a lakosság az év második hónapjában is.
Nem mintha lenne jelentősége, de februárban átlagosan 0,27%-ot ígértek a bankok egy új, éven belül lekötött forintbetétre, ami az egy évvel korábbi 0,40%-nál is alacsonyabb.
A lakossággal ellentétben dinamikusan nő a vállalatok hitelállomány, egy év alatt 9,8%-kal bővült. Emellett egészen elképesztő, 21,5%-os emelkedést produkált a cégek betétállománya, amelynek az egyedi okai között az EU-források beáramlása talán a legfontosabb.
Az elmúlt egy évben közel 600 milliárd forinttal vettek fel több hitelt a magyar vállalatok, mint amennyit törlesztettek. A bankok közötti verseny rég volt ennyire intenzív a hazai cégekért, ezzel külön szekcióban foglalkozunk Hitelezés 2018 konferenciánkon.
