Magyar
Nemrég arról kérdeztük meg olvasóinkat, hogy melyik budapesti kerületben élnének legszívesebben. A nem reprezentatív felmérést több mint 3500-an kitöltötték, ami már elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy felállítsuk a kerületi rangsort. Ezen túl azonban arra is kíváncsiak voltunk, hogy az olvasói vélemények mennyire esnek egybe a lakásár szerinti sorrenddel. Meglepő eredményeket kaptunk.
Portfolio Ingatlan
Egy korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy a különböző kutatások általában az infrastrukturális ellátottságot és más szempontokat alapul véve az I. vagy az V. kerületet tartják a legélhetőbbnek Budapesten. Vannak akik egyetértenek, míg sokan vitatkoznak ezzel, hiszen az egyedi igények miatt objektív válasz valóban nem létezik a kérdésre. A Portfolio olvasói közül azonban 3500-an kitöltötték a kérdőívünket, aminek az eredményét az alábbiakban mutatjuk be. Jól látszik, hogy az olvasók által élhetőnek gondolt kerületek között vannak relatíve olcsóbbak is, és a legkevésbé kedveltek között is feltűnnek kiugróan drága városrészek. Ezek alapján a cikkünk második felében azt is megnézzük, hogy melyek a leginkább túl- és melyek a leginkább alulértékelt kerületek.
Az olvasók válaszai alapján a legtöbben - a megkérdezettek 14 százaléka - a XII. kerületeben élne legszívesebben. Ehhez nagyon közeli eredménnyel végzett a második helyen XI. kerület, míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára 12 százalékkal a II. kerület állhatott fel. A budai oldal egyébként meglehetősen felülreprezentált az eredmények tekintetében. Noha a kerületeknek nagyjából a negyede van csak Budán, a válaszadók 55 százaléka budai kerületet jelölt meg ideális lakóhelyként. Nem kizárt ugyanakkor, hogy a Portfolio olvasói között is arányaiban véve többen laknak budai kerületekben.
A pesti oldalon a legnépszerűbb a XIII. kerület lett, ami az összesítésben a negyedik helyet szerezte meg. Nem is véletlenül, hiszen azáltal, hogy évek óta itt épül a legtöbb lakás és iroda, ez a főváros egyik leggyorsabban megújuló része. Pesten népszerű még a XIV. és a XVI. kerület, ahol kertvárosias részek szintén megtalálhatók.
Elsőre meglepő lehet, hogy a lakásárakban toronymagasan vezető V. kerület 2,5 százalékos szavazati aránnyal csak a 12. helyen végzett, míg a szintén belvárosi VI. és VII. kerületek szinte a legkevesebb szavazatot kapták. Ezeknél csak a XX. kerületet tartják kevesebben a legélhetőbbnek, ami összesen 0,8 százaléknyi szavazatot kapott.
Részben igen, hiszen például a II. kerület mindkét listán a harmadik helyen áll és a XII. kerület is mindkettőben előkelő helyen szerepel. Részben viszont - főként a belvárosi kerületek esetében - ég és föld a kettő közti különbség.
A legnagyobb eltérés a VI. kerületnél látszik, ami lakásárak szerint a negyedik legdrágább, az olvasói élhetőségi vélemények szerint viszont az utolsó előtti helyen áll. A VII. kerület is hasonló, ami ár szerint a 7., élhetőség szerint a 21. a rangsorban. Fordított a helyzet a XIV. és a XVI. kerület esetén, amelyek mindegyike hat helyezéssel van előrébb az élhetőségi listán, mint az árak szerintin, sőt a legolcsóbb XXIII. kerület is odafért az élhetőségi lista középmezőnyének a végére.
Ettől azonban még nem kell arra számítanunk, hogy a belvárosi lakásárak hirtelen összeomlanak és a kertvárosok megdrágulnak, mindez csak annyit bizonyít, hogy a lakásárakat viszonylag sok tényező befolyásolja, többek között a befektetési célú vásárlások aránya. Elképzelhető, hogy valakinek van egy lakása a belvárosban, amit rövid távra vagy irodai célra kiad és ő maga inkább valamelyik budai kerületben él. Így fordulhat elő az, hogy bár sokan nem a belvárosban laknak, mégis ezek a főváros legdrágább kerületei.
Az elmúlt hónapok gazdasági folyamatai kapcsán többször írtunk már arról, hogy a belváros a befektetésként működtetett lakások magasabb aránya miatt jobban megszenvedheti a gazdasági visszaesést, ami a lakásárakban is tükröződni fog. Ennek hatására a belső és a külső kerületek közti árolló valamelyest csökkenhet, de a kerületek lakásárak szerinti listáján hatalmas helycserékre egyelőre nem kell számítani.
Címlapkép forrása: MTI / Balogh Zoltán
