Magyar
Örök kérdés és vitatéma, hogy vajon Budán vagy Pesten jobb-e lakni. Valóban indokolt az, hogy a lakásárak Budán magasabbak? És az, hogy a főváros legdrágább kerülete mégis Pesten van? Az alábbiakban a legfrissebb lakáspiaci adatok segítségével nézzük meg, hogy a tavalyi évben hol milyen árakon vásároltak a magyarok lakást és érdekességként azt is, hogy hol voltak az ország legdrágább utcái.
Egy város vagy kerület legpontosabb lakásárait akkor kapjuk meg, ha az adott területen a ténylegesen megvalósult adásvételekből kiindulva számoljuk ki az átlagárakat. Ez azonban sokszor azzal a hátránnyal jár, hogy régebbi - féléves, egyéves - adatokkal tudunk csak dolgozni, ami egy gyorsan változó piacon már nem feltétlenül mutatja az aktuális árszinteket, de még így is közelebb áll a valósághoz, mint a tulajdonosok által meghirdetett kínálati árak.
A főváros legdrágább kerülete a KSH legfrissebb adatai szerint továbbra is az V., ahol közel háromszor annyiba kerülnek a lakások, mint a legolcsóbb, XXIII. kerületben. Az V. kerületet kissé lemaradva a II., az I. és a XII. kerület szinte holtversenyben követi, majd a VI. és a XI. folytatja a sort. A főváros legolcsóbb kerülete a már említett XXIII., aminél valamivel drágábbak a XXI., a XX. és a X. kerületek.
A legnépszerűbb viszont a XIII., XIV. és XI. kerület, amelyek mindegyikében mintegy 3000 lakást adtak el tavaly.
Meg kell említeni, hogy az egyes kerületek átlagos lakásárai az ott értékesített családi házak, tégla lakások és panelek árainak átlagából jön ki. Mivel a panelek jellemzően olcsóbbak, mint a tégla lakások, ezért azokban a kerületekben, ahol kevesebb ilyen típusú lakás cserélt gazdát, értelemszerűen magasabbak az árak, de a legjobban továbbra is a kerület és azon belül az egyes lakások elhelyezkedése befolyásolta az árat.
Az adásvételek számával súlyozott átlagos négyzetméterár Budán 427 ezer forint, míg Pesten 341 ezer forint volt 2016-ban, a számok mögött viszont kerületrész és utcák szintjén is hatalmasak a különbségek.
Érdekességként megnéztük, hogy a vizsgált időszakban melyik volt az ország 20 legdrágább utcája és milyen áron cserélt gazdát az a néhány lakás, amik az átlagot adták. Ezek alapján a húszas lista aranyérmese az V. kerületi Vigadó tér, ahol volt legalább egy olyan lakás, aminek négyzetméteréért valaki 1,8 millió forintnál is többet fizetett ki. Ezen kívül még három utca van, ahol az eladott lakások fajlagos ára meghaladta az 1 millió forintot.
A húsz legdrágábból 12 található Pesten, amelyek szinte mindegyike az V. kerületeben van, mindössze egy került be a XIII. kerületből. Budán viszont már nem ilyen egységes a kép, az I., a II. és a XI. kerületből egyaránt vannak a listán utcák, amiben az egyetlen szokatlanság, hogy a XII. kerület nem szerepel rajta. Ennek magyarázata az lehet, hogy egyrészt kevés új építésű lakás cserélt ott gazdát, másrészt az ottani ingatlanok nagyobb alapterülete miatt nincsenek kiugró fajlagos árak. A legdrágábbak közé viszont egy Budapesten kívüli utca is bekerült Balatonfüredről, ami 786 ezer forintos átlagárával a 17. helyet szerezte meg.
A KSH lakásár-adatait nézve feltűnhet, hogy mennyivel alacsonyabbak ezek a számok, mint a hirdetésekben szereplő kínálati adatok, ami arra utal, hogy hiába hirdetik meg sokszor irreálisan magas árakon a lakásokat, a valóságban a vevők nem feltétlenül hajlandóak kifizetni az elvárt összeget. Különösen a prémium lokációkban érvényes ez, ahol úgy tűnik az egymillió forintos négyzetméterár még mindig kiugróan magasnak számít és csak akkor van rá vevő, ha mind elhelyezkedésében, mind állapotában valóban különleges lakásról van szó.
A nagyszámú befektetői célú vásárló megjelenése ellenére összességében Buda még mindig drágább, mint Pest, viszont bizonyos lokációkban ott is lehet kedvezőbb áron - akár új - lakáshoz jutni. Ha Budát választjuk, akkor érdemes lehet a III. kerületben nézelődni, különösen, ha új lakást vennénk, ebben a szegmensben ugyanis még nagyobbak az árkülönbségek az I., a II. vagy a XII. kerülettel szemben.
