Magyar
Több, mint háromszorosára nőtt a kiadott lakásépítési engedélyek száma hazánkban 2018 első negyedévében a 2015-ös értékekhez képest - derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Ezzel Magyarország első a közel 30 európai országot tartalmazó rangsorban.
Az Eurostat közel 30 országot átfogó vizsgálata alapján, Magyarországon a 2015-ös adatokhoz képest az idei év első három hónapjában 3,25-szörösére nőtt a kiadott lakásépítési engedélyek száma. Több mint 2,5-szeres az engedélyek számának növekedése Máltán, illetve Írországban is. Az országok többségében nem haladta meg az 50 százalékot ez a növekedés, míg hat országban csökkenés fedezhető fel a 2015-ös építési engedélyek számához képest. Ezek közül Törökország áll a lista végén, mintegy 40 százalékpontos csökkenéssel.
Az egész 2017-es évet nézve közel 38 ezer építési engedélyt adtak ki Magyarországon, míg egy évvel korábban ez a szám valamivel több volt, mint 31 ezer. Ez a 20 százalékos növekedés viszonylag alacsonynak mondható a 2015 és 2016 közötti 152 százalékos növekedéshez képest. 2018 első negyedévében már 9850 kiadott építési engedélyt rögzítettek, és bár a 2015-ös azonos időszaki értéknek ez a háromszorosa, a korábbi negyedévhez képest csupán 3 százalékos bővülést jelent, így elmondható, hogy a lakásépítési kedv az elmúlt két évben igazán nagy ugrását követően a stagnálás felé vette az irányt.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője elmondta, hogy hazánkban a 2016-ban bevezetett 5 százalékos lakásáfa, az önerős építésnél 5 millió forintig visszaigényelhető áfa, valamint az új lakások esetében megnövelt CSOK összegek okozzák elsősorban a látványos felfutást. Emellett az újlakás-piacot egyaránt fűti a válság alatt százezres nagyságrendben elhalasztott kereslet aktivizálódása, illetve a nagyszámú befektetési célú vásárlás is.
A következő évek piaci működése jelen pillanatban kiszámíthatatlan, melynek egyik oka a véges építőipari kapacitás, illetve az alacsony áfakulcs körüli bizonytalanság. "A kiadott lakásépítési engedélyek száma az utóbbi pár negyedévben már stagnál, pedig a kereslet egyelőre élénk, s lépést tart a bővülő új kínálattal. A kínálat 'kisimításához', a hektikus piacmozgások elkerüléséhez fontos lenne a Kormány mihamarabbi, akár pozitív, akár negatív nyilatkozata a témában" - tette hozzá a szakember.
