Iparági előrejelzések szerint egyértelműen megjelenik majd a fogyasztói árakban, hogy január elsejétől a napelem után fizetendő termékdíj a felére esik. Az alacsony kamatkörnyezet miatt sokszor már eddig is megérte kiaknázni a napenergiát, de a törvényi módosítás nyomán várható árcsökkenéssel szinte az összes, hitelből megvalósított beruházás is önfinanszírozó lehet. Mutatjuk a tudnivalókat.

Mint ismert, a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítása nyomán 2018. január elsejétől a napelem után fizetendő termékdíj kilogrammonként 114 forintról 57 forintra csökken. A MANAP Iparági Egyesület véleménye szerint végre a magyar kormányzat is felismerte annak fontosságát, hogy a ma még inkább adóként felfogható termékdíj mértéke közelítsen a valós költségek felé, hiszen a napelemek életciklusuk végén való visszavétele és feldolgozása az elsődleges cél, nem a termékekre kivetett díj beszedése és a bevételek növelése.

Amikor a 2015-ben a kormány bevezette a termékdíjat, nem azért tiltakoztunk, mert termékdíj drágította a napelemeket, hanem azért, mert hatszor annyi volt, mint a nyugat-európai átlag. A jövőre fizetendő termékdíj még mindig jelentősen meghaladja az uniós átlagot, viszont az irány örömteli

- szögezte le Szolnoki Ádám, az egyesület elnöke.

Az amúgy, már a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítása előtt is látható volt, hogy változik a szélirány, és a kormány végre jelentős szerepet szán a zöldenergiának Magyarország jövőbeli energiaellátását tervezve. Legalábbis erre utalt, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter még tavasszal azt hangoztatta, hogy a kormány legfontosabb célja a hazai energiaellátás biztosítása kapcsán az, hogy az ország ne szoruljon importra, és hogy Magyarország saját maga tudja előállítani a szükséges áramot. Mint azt április 20-i sajtótájékoztatóján (illetve egy héttel előtte, Pakson tartott beszédében is) kifejtette, a kormány álláspontja az, hogy a hazai villamos energia termelés 50 százalékban nukleáris energiából valósuljon meg.

A másik 50 százalékot azonban zöld energiaforrásokból, elsősorban napenergiából kell biztosítani.

A miniszter kijelentése már önmagában üdítő fejlemény volt, és egyfajta fordulat előszeleként lehetett értelmezni. "Az elmúlt évekre jellemző kormányzati ellenszél és az egész iparágat sújtó 2016-os visszaesés után most úgy látjuk, hogy az idei és a következő 1-2 év fellendülést hoz ezen a téren. Részben azért, mert a napenergia lehetőségeit egyre növekvő értékben ismeri el az országos energetikai stratégia és a termékdíj csökkentése is segíteni fogja a növekedést" - fogalmazott az elmúlt hónapok eseményei kapcsán Szolnoki Ádám.

Azt sem felejthetjük el, hogy a piac mind keresleti, mind kínálati oldala erőteljes növekedést mutat, így tényleg a jogalkotón és a szabályozó szerveken múlik az, hogy Magyarországon a korábbinál erőteljesebb növekedést mutasson a megújuló és ezen belül a napenergia hasznosítása területén.

50 százalék? Akár 250% is menne!

Habár a lassan évtizedes kormányzati ellenszél fordulni látszik a megújuló energiaforrásokat illetően, az 50 százalékos cél ezzel együtt sem tűnik nagy vállalásnak. Magyarország megújuló energiaforrások tekintetében ugyanis meglepően gazdag ország. A Magyar Tudományos Akadémia Megújuló Energia Albizottságának korábbi felmérése szerint a teljes hazai megújuló potenciál 2600-2700 PJ/évre becsülhető, amely a jelenlegi primerenergia-felhasználásunk körülbelül 2,5-szerese (elvi potenciál, lásd keretes írásunk végén*). Mivel megújulók tekintetében hazánkban potenciálisan a napenergiából nyerhető a legtöbb energia (~1850PJ/év), így a rendelkezésre állás tekintetében a hazai lehetőségek egyelőre aligha képezik felső korlátját a felhasználásnak.

* Az elvi potenciál gyakorlatilag sohasem érhető el, csak iránymutató a lehetőségek tekintetében. Az elméleti potenciálhoz képest a mindenkori technológiai és gazdaságossági szempontok alapján ugyanis lényegesen alacsonyabb érték adódik a reálisan kihasználható potenciálra. A korlátot a gazdaságos, ésszerű és fenntartható kihasználás szempontjai, valamint a felhasználói oldal lehetőségei jelentik.

Ahogy azt Szolnoki Ádám is hangsúlyozta, az új szabályozási környezetben az iparági szereplők komoly felfutást várnak. Ez nem véletlen, hiszen előrejelzések szerint a napelemek után fizetendő termékdíj csökkentése hamar meglátszik majd a fogyasztói árakban, amelynek jelenlegi mértéke a lakossági beruházások egyik legnagyobb gátja.

Egy friss felmérés ugyanis nemrég megállapította, hogy bár a saját tulajdonú családi házban vagy ikerházban élők elsöprő többsége, 84 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy napelemet szereltessen a házára; az érdeklődést azonban mérsékli, hogy ugyanennyien vélekednek úgy, hogy ez a technológia egyelőre túl sokba kerül.

(...) pénzügyi tudatosság terén még mindig van hova fejlődnünk. A környezettudatosság jelentősége mellett egyelőre kevesen ismerik fel, hogy a napelemes rendszer pénzügyileg jövedelmező beruházás is egyben, melyhez támogatást is lehet igényelni. Így közel sem szükséges hozzá olyan nagy kezdőtőke, mint ahogy azt sokan gondolják

- mondta el Lugos Roland, az Optimum Solar Kft. ügyvezetője.

Mennyi az annyi?

Ami egy családi házas rendszer bekerülési költségét illeti, ma általánosságban elmondható, hogy egy 3,6 kW-os rendszer - amely egy átlagos magyar háztartás éves villamos energia igényét fedezni tudja - munkadíjjal és engedélyeztetéssel 1,5-2 millió forint között mozog. Ez jó alap ahhoz, hogy kiszámítsuk, mennyi idő alatt térülhet meg egy napelemes beruházás.

A példa kedvéért, ha az energetikai számítás alapján 150 ezer forint az éves villányszámlád, akkor 1,5 milliós beruházási összeggel 10 év a megtérülési idő. Sőt, minél inkább nőnek a jövőben az energiaárak, illetve a szabályozási környezet átalakulása, valamint a technológia fejlődése miatt tovább csökken a napelemek ára, annál rövidebb idő alatt lesz nyereséges egy-egy beruházás.

A fenti gondolatmenetet követve viszont nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a megtérülési időszakot követően a napelemes rendszer egyenesen pénzt termel majd a háztartásnak. Tehát hosszabb távon akár hitel felvétele mellett is jó döntésnek bizonyulhat a beruházás, hiszen a megspórolt rezsitételek hoszabb távon refinanszírozzák a hitelt. Előre szólunk, a jelenlegi kamatkörnyezetben ez még inkább valós alternatíva lehet, de azért nézzünk néhány konkrét példát.

Hogy kiderítsük, hol, és mennyiért tudunk most pénzhez jutni, a Pénzcentrum kalkulátorához fordultunk. A beállításoknál elsőre 750 ezer forintos hitelösszeget (hasonló mértékű önerővel ez az összeg már elég lehet egy családi házas rendszerre), és 36 hónapos futamidőt adtunk meg - ezen kívül egyetlen extra opciót sem aktiváltunk.

A törlesztőrészletek szerinti rangsor (hiszen a rezsiköltséggel történő összehasonlítás miatt ezúttal ez a mérvadó) alapján az egyik legolcsóbb korszerűsítésre szánt konstrukciót az MKB Bank nyújtja, náluk havi 24 518 forint a havi törlesztő. Érdemes még megemlíteni a K&H Bank, a Sberbank  és az ERSTE Bank ajánlatát is; míg a toplista végén a Cofidis, a Budapest Bank, illetve a Provident konstrukciói kullognak.

Kíváncsiságból elvégeztük a kalkulációt 1,5 millió forintos hitelösszeggel is, a beállításoknál azonban 5 éves futamidőt adtunk meg, és bepipáltuk a "250 000 Ft feletti havi nettó jövedelem" és a "Jövedelemem a kiválasztott bankba utalnám" opciót. Ezzel a metódussal az egyik legjobb ajnlat, havi 30 087 forintos törlesztővel a Sberbanké (THM 7,72%), de nem marad el ettől sokkal a CIB bank, illetve a K&H Bank konstrukciója sem.