Mit tehetünk, ha áron alul árvereznék az ingatlanunkat?

Mit tehetünk, ha áron alul árvereznék az ingatlanunkat?

2019-02-19 11:29:00

Végrehajtási  eljárásban sor kerülhet az adós tulajdonában lévő ingatlan árverésen való értékesítésére. Amennyiben az ingatlant árverezik, az adósnak, és a követelése megtérülése érdekében végrehajtást kérőnek is fontos lehet, hogy az ingatlant  ne piaci áron alul adják el. Mi a teendő, ha az árverezni kívánt ingatlan  becsértékét túl alacsonynak találjuk?


Az ingatlanból való  végrehajtás

 A végrehajtási eljárás során a bírósági végrehajtó az adós vagyontárgyait lefoglalja, és szükség esetén értékesíti a követelés behajtása érdekében. Ha az adósnak ingatlantulajdona van, a végrehajtó a lefoglalásról úgy intézkedik, hogy arra az ingatlan-nyilvántartásban végrehajtási jogot jegyeztet be.

Az ingatlan értékesítésére főszabály szerint árverésen kerül sor. A lefoglalást követően a végrehajtó hivatalból nem árverezi azonnal az ingatlant. Az ingatlan értékesítésére a végrehajtást kérő kérelmére kerülhet sor. Az értékesítés kapcsán be kell tartani a fokozatosság elvét. Ez azt jelenti, hogy az árverésre akkor kerülhet sor, ha a követelés viszonylag rövidebb időn belüli behajtása másképpen nem lehetséges. Ha az adós egyéb vagyonából (például munkabéréből, értékes ingóságának értékesítéséből) is rövidebb időn belül behajtható a követelés, akkor az ingatlan árverezésének nincsen helye.


Az ingatlan  becsértéke

Az ingatlan becsértékének megállapítása a végrehajtási eljárás fontos momentuma. A becsérték összege azért lényeges, mert a becsérték egyben az ingatlan kikiáltási ára is lesz az árverésen. A becsértéket a végrehajtó rendszerint a 6 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványban foglalt értéket is figyelembe véve határozza meg.

Fogyasztói szerződésen alapuló követelés (pl. lakáshitel tartozás) behajtása esetén legalább az ingatlan kikiáltási árának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat az árverésen. Ennek további feltétele, hogy az adósnak az árverezett ingatlan az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt. Egyéb esetekben érvényes vételi ajánlat legalább a kikiáltási ár 70%-át elérő összeggel tehető. 


A becsérték  kifogásolása

 A végrehajtó az ingatlan becsértékét közli az adóssal és a végrehajtást kérővel is. Ha az érintett a megállapított becsértékkel nem ért egyet, akkor a közléstől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást terjeszthet elő. Kifogás esetén a becsértéket a bíróság szükség esetén igazságügyi szakértő közreműködésével állapítja meg. A határidő betartása fontos, mert ha a kifogást megkésve terjesztik elő, akkor a becsérték utólagos korrigálása már hosszabb ideig nem lesz lehetséges. A becsérték bíróság általi megállapítására irányuló végrehajtási kifogás előterjesztésével együtt letétbe kell helyezni az igazságügyi szakértő díjának fedezésére szolgáló összeget is.

Az ingatlanok értéke változik, ezért meghatározott feltételekkel lehetőség van az ingatlan újraértékelésére is. Erre akkor kerülhet sor, a a becsérték megállapítása óta legalább 3 év eltelt, és az ingatlan még nem került értékesítésre. Ebben az esetben a végrehajtó bármelyik fél kérelmére az árverés kitűzése előtt a becsértéket ismételten megállapítja.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu

Melyek a társasházi közös tulajdon értékesítésének új szabályai?
Melyek a társasházi közös tulajdon értékesítésének új szabályai?
Korábban már írtunk a társasházi közös tulajdonban lévő ingatlanrészek (pl. tetőtér, házmesteri lakás) értékesítésének alapvető feltételeiről. A Társasházakról szóló törvény módosításával 2025-től a társasházi közös tulajdon elidegenítésének szabályai is több szempontból pontosításra és egyértelműsítésre kerültek. Melyek a társasházi közös tulajdon értékesítésének legfontosabb változásai?
Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet ingatlanvásárláskor?
Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet ingatlanvásárláskor?
Egy lakás, ház vásárlása mindig nagy lépés. A legtöbben hosszú évekig fizetik, hosszú kötöttséget jelent, hiszen nem cserélgetjük naponta. De nem csak a vevőnek lényeges, hogy milyen feltételekkel, milyen szerződéssel veszi meg az ingatlant. Nagy összegekről van szó, melyben sokszor egy élet munkája van benne. De egyáltalán kell ezt magyarázni, miért fontos, hogy az ingatlan adásvételnél figyelembe vegyék az érdekeit? Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet? Kinek az érdekeit képviseli az eljáró ügyvéd?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
^