Letaszították hazánkat az áremelkedési dobogóról - Sokan várták már ezeket a lakáspiaci híreket

Letaszították hazánkat az áremelkedési dobogóról - Sokan várták már ezeket a lakáspiaci híreket

2020-01-24 12:39:57

A tavalyi év harmadik negyedévében átlagosan 4,1 százalékkal drágultak a lakóingatlanok az Európai Unióban, 2018 harmadik negyedévéhez képest, az Eurostat legfrissebb lakásár-statisztikája szerint. Magyarország a korábbi időszakokban rendszerint dobogós volt az árak dráguásában, most viszont visszacsúszott a középmezőnybe, 7,8 százalékos emelkedéssel. Ezzel a lassulással nemzetközi viszonylatban átlagosnak tekinthető a hazai áremelkedés mértéke.

Portfolio Ingatlan 


Fél év alatt az első helyről a tizedikre csúszott vissza Magyarország a többi EU-s országhoz viszonyítva a lakásárak növekedésében. Bár az EU-s 4,1 százalékos átlagot még mindig túlteljesítjük, a 2019 első negyedéves 11,3 százalékos növekedés (a korábbi év azonos időszakához viszonyítva) a harmadik negyedévre már 7,8 százalékra mérséklődött Magyarországon. 


Összehasonlításképpen, ha megnézzük a fél évvel korábbi szintén Eurostat adatokat, két országban láthatunk nagy változást: az egyik a már említett mérséklődés Magyarországon, a másik pedig Lettország, ahol most a legnagyobb mértékű az átlagos drágulás - 14 százalék - , korábban ez az érték csupán 7 százalék körüli volt. A lista vége felé nem történtek nagy változások, az észak-európai államok stabilan tartják korábbi helyezéseiket.


PORTFOLIO VÉLEMÉNY

Az Eurostat adatok az első megjelenést követően gyakran revízióra kerülnek, így néhány negyedévvel később feltehetően más adatokkal fogunk találkozni. A cikkben bemutatott grafikonon például Magyarország esetében 11,3 százalék volt látható, ez a mai, már felülvizsgált 2019 első negyedéves adatok alapján viszont valójában 17 százalék volt. A mostani 7,8 százalékos lakásár-emelkedés így még radikálisabb változásnak tűnhet elsőre, vélelmezzük azonban hogy néhány hónap elteltével - amint minden ország pontosabb adatot tud szolgáltatni az Eurostat felé - ez az érték is valamelyest felfelé módosul. Emiatt érdemes inkább arra a trendre koncentrálni, ami már nemzetközi összehasonlításban is kristályosodik hazánk esetében, vagyis, hogy negyedévenként körülbelül 3 százalékponttal csökken az áremelkedés! (és nem az árak) mértéke a korábbi év ugyanazon időszakhoz képest. A hazai legfrissebb statisztikákról itt írtunk bővebben.


Címkék: ingatlan lakás, Eurostat, lakásárak


Melyek a társasházi közös tulajdon értékesítésének új szabályai?
Melyek a társasházi közös tulajdon értékesítésének új szabályai?
Korábban már írtunk a társasházi közös tulajdonban lévő ingatlanrészek (pl. tetőtér, házmesteri lakás) értékesítésének alapvető feltételeiről. A Társasházakról szóló törvény módosításával 2025-től a társasházi közös tulajdon elidegenítésének szabályai is több szempontból pontosításra és egyértelműsítésre kerültek. Melyek a társasházi közös tulajdon értékesítésének legfontosabb változásai?
Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet ingatlanvásárláskor?
Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet ingatlanvásárláskor?
Egy lakás, ház vásárlása mindig nagy lépés. A legtöbben hosszú évekig fizetik, hosszú kötöttséget jelent, hiszen nem cserélgetjük naponta. De nem csak a vevőnek lényeges, hogy milyen feltételekkel, milyen szerződéssel veszi meg az ingatlant. Nagy összegekről van szó, melyben sokszor egy élet munkája van benne. De egyáltalán kell ezt magyarázni, miért fontos, hogy az ingatlan adásvételnél figyelembe vegyék az érdekeit? Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet? Kinek az érdekeit képviseli az eljáró ügyvéd?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
^