4 dolog, amit érdemes tudni az ikerházról

A közös tulajdonú lakás egyik különleges formája az ikerház, illetve a sorház, amikor azonos helyrajzi számon nyilvántartott telken és épületben kettő vagy több lakás található. Az ikerház fogalmát nem szabályozza külön a jog, arra elsősorban a közös tulajdon szabályai irányadóak. Mit érdemes tudni az ikerházak jogi helyzetéről?


Közös tulajdon jön létre

Az ikerház tipikusan osztatlan közös tulajdonban álló telken és épületen jön létre. Ez azt jelenti, hogy az ikerház osztatlan közös tulajdonban van, és az ingatlan tulajdoni lapján csak a tulajdonostársak tulajdoni hányadrésze kerül feltüntetésre. Tehát a tulajdonostárak között az ikerház és a hozzá tartozó telek eszmei hányadok szerint oszlik meg, ami nem jár automatikusan az ingatlan fizikai megosztásával is. 

Az ikerház e jellege azzal jár, hogy a közös tulajdon szabályai alkalmazandók rá. Így például, az ikerház tulajdonostársait tulajdoni illetőségük arányban terhelik  az ingatlannal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik az ingatlanban beállott kárt is. Az állag megóvásához és fenntartásához szükséges kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni.

  

Használati megállapodás ajánlott

 

A közös tulajdon egyik alapvető jellemzője, hogy a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog egészének birtoklására és használatára. Azonban e jogot egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak sérelmére. A közös tulajdon e szabálya miatt különösen fontos, hogy az ikerház tulajdonosai megállapodjanak abban, hogy milyen megosztásban használják az ingatlant. A lakások használatának megosztása általában nem okoz problémát, de például az udvar, vagy a gépjármű beálló használata gyakrabban adhat okot vitára, ha a felek a használatról nem állapodnak meg.

A használati megállapodást érdemes írásban rögzíteni, de a hosszabb időn át fennálló használati szokások is elfogadhatóak használati megosztásként. A használatra vonatkozó megosztásban a tulajdonostárak meghatározhatják, hogy az ingatlan mely része van az egyes tulajdonostársak kizárólagos használatában és mely területek közösek.

Amennyiben a tulajdonostársak a használatról nem tudnak megállapodni, akkor bármelyikük kérelmére a bíróság dönt a használat szabályozásáról.

Elővásárlási jog

 

Az ikerház közös tulajdoni jellegéből adódik, hogy a tulajdonostársakat a másik tulajdoni illetőségére elővásárlási jog illeti meg. Ha tehát az ikerház egyik tulajdonosa a részét el kívánja adni, a vevőtől kapott vételi ajánlatot köteles a tulajdonostársával közölni. Ha az ikerház másik tulajdonosa a vételi ajánlatot azonos feltételekkel elfogadja, akkor az adásvételi szerződés vele jön létre. Ellenkező esetben az ikerház tulajdoni illetősége a vételi ajánlatot tevő vevőnek eladható a vételi ajánlat feltételei vagy annál az eladóra kedvezőbb feltételek szerint.

Társasházzá alakítás 

A közös tulajdon megszüntetését – szükség esetén bírósági úton is- a tulajdonostársak bármelyike kérheti. Ikerház esetén a közös tulajdon megszüntetésének egyik megfelelő módja lehet az ingatlan társasházzá alakítása. Társasház létrehozásának alapvető feltétele, hogy az épületben legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség van vagy alakítható ki. Ez a feltétel az ikerházaknál rendszerint teljesül, hiszen az ikerház lényege, hogy két elkülönült lakás található benne. A társasházzá alakítás előnye, hogy bár maradnak közös tulajdonban álló részek (például a telek, az épület tartószerkezetei, a tető), de maguk a lakások már külön tulajdonba kerülnek.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd 

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621